Kuba története

Sokat köszönhetek Kubának, a kubaiak barátságának. Ösztöndíjasként itt tanultam meg valamelyest spanyolul, ettem kenyerüket, velük mentem a Forradalom terére Fidel Castro-beszédet hallgatni, itt próbáltam megérteni a baseball szabályainak titkait, s megtanultam félni a legkékebb tengert, amikor hurrikán idején hullámai betörtek a Vedado negyedbe. Laktam a gigantikus szovjet erődnagykövetséggel szembeni egyetemi vendégházban a Quinta Avenidán, alig egy kilométerre a perui nagykövetségtől, amelynek kertjébe 1980-ban a szigetországból menekülni akaró elkeseredett kubaiak ezrei törtek be. Ott voltam, amikor a kubaiak csodálták Fidelt, s érzékeltem később azt is, amikor már megtört e fenntartás nélküli bizalom. E könyv olyan szintézis, amelyben saját kutatási eredményeimet is hasznosítottam, az utolsó 50 évről szóló fejezetek pedig az elmúlt évek alapkutatásainak gyümölcsei. A havannai magyar nagykövetség 1960-1989 közötti iratanyaga mellett a kubai és az emigráns szakirodalom legfrissebb eredményeit is felhasználtam. A kubai forradalom e könyvben megjelenő mérlege - szomorú mérleg, különösen ha a baloldali illúziók felől tekintjük az elmúlt fél évszázadot. A forradalom reményei, ígéretei ma távolabbra kerültek, mint bármikor azelőtt. S nemcsak az Egyesült Államok fél évszázada tartó gazdasági embargója miatt, hanem a forradalomnak és vezetőinek doktríner politikája miatt is - a hetvenes évek közepétől a forradalmi logika fokozatosan a korábbi ellentétévé vált: immár az emberek élete, sorsa rendelődött alá a "forradalom" céljainak. A forradalmi utópizmus öncélú konzervativizmussá változott. Ennek a folyamatát mutatja be ez az első magyar Kuba-történet. Ma, ha Kubáról beszélünk, mindig ahhoz a kérdéshez jutunk: mi lesz Fidel Castro után? A történész nem lát a jövőbe, de Kuba eddigi történelmének és geopolitikai helyzetének ismeretében a közép-amerikai-mexikói közmondásban összesűrűsödött tapasztalattal válaszolhat, Kubára alkalmazva e bölcsességet: "Keserű Kuba sorsa, mert távol van az Istentől, és közel az Egyesült Államokhoz". Vissza TARTALOM A KORAI GYARMAT 5 A találkozás 5 A hódítás 6 Az encomienda 8 A korai gyarmat 9 A gyarmati gazdaság 11 Havanna felemelkedése 12 A BOURBON-REFORMÉVSZÁZAD 15 A Bourbon-centralizmus Kubában 15 Az angolok Havannában (1762-63) 17 A nekilendülés kezdete 18 KUBA A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 21 A cukor forradalma 22 A kubai társadalom a XIX. század közepén 26 Politikai alternatívák születése 30 A HARMINCÉVES FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ (1868-98) 36 A tízéves háború (1868-78) 37 A ,,termékeny fegyverszünet" évei 40 Gazdasági átalakulás 40 A dolgozó osztályok és a munkásmozgalom 42 Konspirációk és felkelések 46 José Martí és a Kubai Forradalmi Párt megszületése 47 A függetlenségi háború (1895-98) 50 Az Egyesült Államok katonai intervenciója 55 FÜGGETLENSÉG FÜGGÉSBEN 57 Az 1899-es cenzus 57 Az első USA-megszállás évei 58 A köztársaság születése 62 A liberális és konzervatív kormányzás évtizede 63 A kubai gazdaság a XX. század első harmadában 65 ,,Kövér" és ,,sovány" évek 69 A Machado-diktatúra 74 A demokratikus forradalom évei 78 Kuba gazdasága és társadalma 1933-59 között 88 Az alkotmánytól az új diktatúráig (1940-52) 93 ,,HAZA VAGY HALÁL" 97 Háború Batista ellen 97 A nemzeti forradalom 115 Playa Giróntól a rakétaválságig 123 Fidelisták és kommunisták 129 A forradalmi trikontinentalizmus 131 Az új társadalom és gazdaság építésének forradalmi kísérletei 139 A forradalom intézményesítése 143 Gazdaság és gazdaságpolitika 146 Az első pártkongresszus (1975) 147 Az államhatalom kiépítése 149 Az elveszett évtized (1975-85) 150 Kuba külpolitikája 154 A rendszer válságának kezdete 158 ,,Rendkívüli állapot békében" 165 Politikai feszültségek az ezredvégen 172 EPILÓGUS - MERRE TART KUBA? 180 FELHASZNÁLT IRODALOM 183 Kuba - időrendi tábla 188