Kutyaszorító

"A modern, két-szoba-összkomfortos lakás utcára nyílt. Ablakaiból, egy kis nyakcsavarással, a városháza erkélyére is lehetett látni. - Mi az? Megint valami grimbusz? - kérdezte az asszony. A fürdőszobából jött, kimelegedve, párás-pirosan, s megborzongott, mert a nyitott ablakon bekavart a metsző, őszutói szél, s csak egy falatnyi, fél combig se érő selyeming volt rajta. - Grimbusz? Haháj! - kiabálta lelkesen, váltig az erkélyt távcsövezve a férfi. - Gyere, Emmuskám, s nézd: ez már nem grimbusz. Ez... ez - történelem! Új kormányunk van, Dunántúli Kormány, most mondták be a megalakulását. És kik?!.. Férfiak, nem taknyos kölykök! Odaátról, nyugatról valók! Innen látom: Kruppék csinálták, szenzációsak a géppisztolyaik!"