Latin-Amerika nyitott erei

Mintha majmok volnának, emelgették az aranyat... Bizony igaz, hogy nagy szomjúsággal áhítozzák azt. Testük dagad érte, dühödt vággyal éheznek rá. Mint éhes disznók, falják az aranyat..." - mondja a Firenzei Kódex ránk maradt nauatl nyelvű szövege a Mexikó földjére lépett spanyol hódítókról. Jóval később, a XX. század elején Minor Keith, a United Fruit Company alapító elnöke így kiáltott fel Guatemalában: "Vannak dokkjaink, vasútjaink, földjeink, épületeink, forrásaink, forog a dollár, angolul beszélnek az emberek, és a mi zászlónkat vonják fel..." - körülbelül azzal hogy időben, hogy Woodrow Wilson, az Egyesült Államok elnöke tömören így fogalmazott: "Egy országot az a tőke birtokol és ural, amelyet beléfektettek." S hogy ezt az elvet azóta is sikerrel alkalmazzák Latin-Amerika számos országában az észak-amerikai monopóliumok, szemléletesen bizonyítja Eduardo Galeano lebilincselően izgalmas könyvében, amely Amerika felfedezésétől egészen napjainkig végigkíséri a földrész gazdasági fejlődését. Az arany, ezüst, ón és réz, a kaucsuk, a kávé, a kakaó és a cukor szerencselovagjai, a bámulatos gazdagság, majd nyomorba süllyedők, omladozó városok, hatalmas ültetvények és éhező munkanélküliek képe, az időszakos felvirágzások és a nagy depressziók kora kíséri a hódítók négy évszázados menetét. hogyan alakult ki a monokultúra mai szerkezete, melyek Latin-Amerika gazdasági függésének gyökerei, s mi az oka, valamint milyen következményekkel jár, hogy napjainkban az amerikai tőke igen jelentős részét fekteti latin-amerikai vállalkozásokba - minderre kimerítő választ ad a fiatal uruguayi szerző műve. Eduardo Galeano 1940-ben született Montevideóban, író, újságíró, lapszerkesztő, több riportkönyv, közgazdasági tanulmány és egy elbeszéléskötet szerzője. A Latin-Amerika nyitott erei, amelyet 1970-ben írt, méltán színes, érzékletes stílusban - egyaránt nyújt új, hasznos ismereteket és igazi olvasmányélményt. Vissza TARTALOM Bevezetés Százhúszmillió gyermek a vihar középpontjában 7 Első rész Az ember szegénysége mint a Föld gazdagságának következménye Aranyláz, ezüstláz A kereszt jele a kardmarkolaton 23 Visszatértek az istenek titkozatos fegyvereikkel 30 "Mint éhes disznók, falják az aranyat" 36 Potosí tündöklése: az ezüst-korszak 36 Spanyolországé volt a tehén, de a tejet mások itták meg 42 Munkamegosztás a ló és a lovas között 51 Potosí romjai: az ezüst-korszak 58 Vérnek és könnyek hullása: a pápa mégis úgy döntött, hogy az indiánnak van lelke 68 Túpac Amaruban feltámad a harci kedv 76 Az indiánok Nagyszombatján nincs Feltámadás 82 Villa Rica de Ouro Preto: Az arany Potosíja 90 Brazília aranyának hozzájárulása Anglia fejlődéséhez 96 A cukorkirály és a mezőgazdaság egyéb kényurai Ültetvények, nagybirtokok és a sors 101 Földgyilkolás Északkelet-Brazíliában 104 Rohamlépésben a Karib-szigeteken 105 Cukorvárak Kuba kiégett földjein 115 Forradalom a tehetségtelenség struktúrája ellen 121 A cukor volt a kés, a birodalom volt a gyilkos 126 Hála a Karib-térségben verejtékező rabszolgáknak, megszülethetett James Watt gőzgépe és Washnigton ágyúi 134 Szivárványhídon át visz az út vissza Guineában 142 Áruba bocsátott parasztok 150 A kaucsuk-korszak: Caruso színházat avat az őserdőben 151 A kakaóültetvényesek ötszázezres bankókkal gyújtottak szivarra 156 Olcsó munkáskéz a gyapotnak 161 Olcsó munkáskéz a kávénak 166 A kávé árfolyama tűzre veti a termést, és megszabja a házasságkötések ütemét 171 Tíz esztendő varázspálcája felébreszti Közép-Amerikát 182 Csáklyás kalózok 185 A harmincas évek válsága: "Nagyobb bűn megölni egy hangyát, mint megölni egy embert?" 190 Ki robbantotta ki az erőszakot Guatemalában? Az első agrárreform Latin-Amerikában: José Artigas másfél évszázados veresége 200 Artemio Cruz és Emiliano Zapata második halála 208 A nagybirtok nem a kenyeret, hanem az éhes szájakat szaporítja 218 A tizenhárom északi gyarmat, avagy miért fontos hogy az ember ne szülessen fontosnak 227 A hatalom föld alatti forrásai Az észak-amerikai gazdaságnak úgy kell Latin-Amerika ásványkincse, mint tüdőnek a levegő 233 Az Amazonas őserdejében az altalaj is produkál államcsínyeket, forradalmakat, kémtörténeteket és kalandokat 235 Egy német vegyész legyőzte a csendes-óceáni háború győzteseit 243 A Chile húsába maró rézfogak 251 Ónbányászok a föld alatt és a föld felett 257 A Brazília húsába maró vasfogak 267 Kőolaj, átkok és kalandok 274 A Maracaibói-öböl a nagy fémkeselyűk karmában 290 Második rész A fejlődés - utazás, amelyen több a hajótörött, mint az utas A korai halál története A folyóról brit hadihajók köszöntötték a függetlenséget 303 Az ipari gyermekgyilkosság méretei 307 Protekcionizmus és szabad kereskedelem Latin-Amerikában: Lucas Alamán rövid szárnyalása 314 A felkelők lándzsái és a gyűlölet, amely túlélte Juan Manuel de Rosast 320 A Hármas Szövetség háborúja Paraguay ellen megsemmisítette az önálló fejlődés egyetlen sikeres kísérletét 330 A kölcsönök és a vasutak Latin-Amerika gazdasági torzulásában 346 Protekcionizmus és szabad kereskedelem az Egyesült Államokban: a siker nem láthatatlan kéz műve volt 351 A rablás mai rendszere Erejét vesztett talizmán 360 Maga az őrség nyit kaput: a nemzeti burzsoázia bűnös terméketlensége 365 Milyen zászló leng a gépeken? 377 A Nemzetközi Valuta Alap nehéztüzérsége megkönnyíti a hódítók partraszállását 385 Az Egyesült Államok megőrzi saját takarékbetétjeit, de a másokéval szabadon gazdálkodik: a bankok inváziója 392 Egy tőkét importáló birodalom 396 A technokraták eredményesebben követelnek pénzt vagy életet, mint a tengerészgyalogosok 399 Az iparosítás nem változtatja meg a világpiac egyenlőtlen rendszerét 417 Az isteni technológia nem beszél spanyolul 429 Félreállított emberek és vidékek 436 A latin-amerikai integráció a csillagos-sávos lobogó árnyékában 444 "Sohasem leszünk boldogok!" - jövendölte Simón Bolívar 456