Legszentebb érzelgéseim

Friss, szellemes alapötletei vannak Gyárfás Miklósnak, s ezek az alapötletek újabb remek ötleteket szülnek, könnyed, biztos kézzel megágyazott szituációkban gyűrűznek tovább, újabb, mulatságos ötleteket teremtve. A dialógusok gyorsan, elevenen peregnek, csattanóról csattanóra. A szereplők fellépésük pillanatában határozott karakterek, hús-vér emberek, s ahogy az író útnak indítja őket sorsuk beteljesedése felé, feszültségekkel teli vígjátéki konfliktusok helyszíne lesz a színpad, s a nevetés izgalmas meglepetésektől lesz forró. Gyárfás Miklós kiváló ismerője a színháznak, mint művész és mint színházi szakember pontosan ismeri a vígjáték törvényeit és lehetőségeit. A Legszentebb érzelgéseim három színdarabot tartalmaz. A Kényszerleszállás-nak már az alaphelyzete kitűnő vígjátéki lehetőség. A Jóisten egyik angyalát üzenettel küldi a kissé dogmatikus pápához, ám a repülő viharba kerül, és az angyal egy kommunista országban, Magyarországon ér földet, ahol beleszeret egy marxista professzorba,s a hol a professzornak is van mit feladnia dogmatizmusából. A hosszú élet titka az örök fiatalságot biztosító őszinteség komédiája. A hazudni nem tudó Pikéti minden viszontagságban ifjú és boldog marad, ellenfelei viszont csúnyán, és idő előtt megöregszenek. A vígjátékot a chaplini csetlés-botlás, a tündéri irónia és az eleven párbeszédek teszik ellenállhatatlanul mulatságossá. A Beatrix sikertelen életű, boldogtalan rajztanára egy mátrai üdülő érett szépségű gondnoknőjében véli felismerni ifjúsága feledhetetlen inspirátorát, a kivételes művészi teljesítményre ihlető modellt, az emlékezéskényszer és a gyógyíthatalan rajongás azonban külső és belső egyensúly helyett talányos és szívszorítóan komikus vígjátéki helyzetet teremt. A kötet minden színdarabját nagy sikerrel játsszák színházainkban.