Létharc és nemzetiség

FÜLSZÖVEG A kiváló irodalomtörténész új kötetében azokat a tanulmányait adja közre, amelyek az 1867-es kiegyezést megelőző és követő évtizedek gondolkodását, művelődését és irodalmát törekszenek megvilágítani. Tárgyuk nagyobbára hazai, de a szerző folyton és szorosan kapcsolja őket a korszak európai irányzataihoz, eszmeáramlataihoz, filozófiai és irodalmi mozgalmaihoz. első tanulmánykötetének (Mű és személyiség) eszmei gyújtópontjában az egzisztencializmusnak és előzményeinek problematikája állt. A mostani gyűjteményben ama kor másik fő polgári irányzatának, a pozitivizmusnak problémavilága kerül előtérbe. Németh G. Béla kimutatja, hogy a századvég érzelmi és gondolati kisiklásaihoz, a jelen század nagy katalkizmáihoz a pozitivizmus kiválasztódástana igen hathatósan járult hozzá. Majd rávilágít arra, hogy a klasszikus pozitivizmus minden értéket relativizáló, haszonelvű erkölcsisége napjaink polgári világában is jelen van, s átsugárzásától szocialista világunk sem könnyen mentesíti magát. A kötet tanulmányai - az előzmények megmutatásával - ennek az átsugárzásnak kivédéséhez is hozzájárulhatnak. Irodalomtörténeti, eszmetörténeti és művelődéstörténeti átfogó tanulmányai mellett irodalomtudományi és szépirodalmi műelemzéseket, gazdag anyagú, új szempontokat felvető esszéket és néhány nagy távlatú, kitűnő verselemzést ovlashatunk a kötetben. Vissza TARTALOM Létharc és nemzetiség (Az "irodalmi" értelmiség felső rétegének ideológiájához, 1876 után) 7 A romantika alkonyán - a pozitivizmus árnyékában (A pozitivizmus néhány műfaji és poétikai következménye a lírában és a regényben) 42 A kiábrándultság hanghordozása (A romantikát lezáró lírai forduló néhány vonása) 85 Két korszak határán (Madách évfordulójára) 109 A szabadságvágy és a determinációtudat kövei között (Friedrich Hebbel, a századközép lírikusa) 153 Az irodalomtörténeti pozitivizmus magyar mintaműve (Riedl Frigyes Arany-monográfiája) 166 Egy gondolkodó arcképének változásai (Friedrich Nietzsche válogatott művei) 196 Választás és vérség (Babits nemzettudatának néhány vonásáról) 211 A szaktudományba menekülő értelmiségi megméretése (Elias Canetti: Káprázat) 225 Fejezetek az irodalomkritika történetéből a kiegyezés után A demokrácia, az egyéniség és a "kozmopolitizmus" jegyében: a Figyelő és köre (A polgári realizmus kritikai kezdeményezőinek egy felemás csoportja) 336 A rendszeres irodalomtörténeti munka első hazai folyóirata (A hetvenöt esztendős Irodalomtörténeti Közlemények) 391 A jozefinista illúzió fölvillanása 49 után (A Pesti Napló kezdeti szakasza) 414 Arany folyóiratainak világirodalmi tájékozódásáról 445 Az ódához emelt dal (Petőfi: Itt van az ősz, itt van ujra...) 469 A szenvedés verse (Babits: Balázsolás) 486 Tragikumba hajló tragikomikum (Bródy Sándor: Rembrandt eladja holttestét) 509 Barátság és alkotás (Kölcsey levelezésének néhány irányzatai és jellemrajzi vonása) 518 Az elődök számbavételének haszna (Egy Kafka-előd a fekete-sárga birodalom alkonyán) 535 Kafka kapcsán két kérdésről: értelmezni - vagy prófétálni? 540 A lázadás művészete századunk elején (Német grafika 1910-1930) 544 Kihívás és felszólítás (Három német grafikus a századelőről) 549 Szecesszióból az expresszionizmus felé (Egon Schiele - regényben) 552 Utószó 558