Logika

TARTALOM Előszavak 9 A logika tárgya és módszere 31 A logika tárgya 31 A logika módszere (Formális logika és dialektikus logika) 34 Dialektrika, dialektikus logika, ismeretelmélet 41 A logika tárgyköre és felosztása 46 A gondolkodás alaptörvényei (Logikai alapelvek) 51 Az azonosság elve (törvénye) 52 Az azonosság elve a formális logikában 52 Engels az azonossági elvről 53 Az azonossági elv korszerű, tudományos értelmezése 56 Azonossági elv, társadalmi valóság, hamis azonosítás 62 A nem-ellentmondási elv (törvény) 67 Az ellentmondási (nem-ellentmondási) elv Aristotelesnél 67 A nem-ellentmondási elv és a dialektika 71 A nem-ellentmondási elv pedagógiai, gyakorlati jelentősége 77 A nem-ellentmondási elv és a logikai formalizmus 78 A hamis ellentmondások, hamis ellentétbehelyezések 81 A kizárt harmadik elve 85 A kizárt harmadik elvének hagyományos és dialektikus értelmezése 85 A kizárt harmadik elve és az úgynevezett nem-aristotelesi logika 91 Az elégséges alap elve (törvénye) 93 Munka, nyelv és gondolkodás 97 Nyelv és gondolkodás 97 Munka és gondolkodás 105 Nyelvtan és logika 109 Pedagógiai következtetések 111 Formális logika, matematikai logika, logisztika és logikai kalkulus 112 A formális logika 112 A matematikai logika 118 A logisztika 122 A logikai kalkulusról 125 A példák kérdése 130 Egyes megjegyzések 133 Implikáció 133 Kibernetika 135 A fogalom 137 A fogalom fogalma 138 Érzet, képzet, fogalom 141 A tárgyak jegyei és a fogalom ismertetőjegyei 145 A fogalom tartalma és terjedelme 148 A fogalom tartalmának és terjedelmének viszonya 151 A fogalmak osztályozása 153 A fogalmak viszonyai 163 Pozitív és negatív fogalmak 167 Fogalom és valóság 170 A történeti mozzanat a fogalmak dialektikájában 177 A kategóriák 180 A meghatározás 185 A meghatározás szabályai 187 A meghatározás különböző fajtái 188 A meghatározás jelentősége 190 A hibás meghatározás 192 A meghatározások változó, történeti jellege 194 Az ítélet 197 Az ítéletről általában 197 Fogalom és ítélet. Szó és mondat 200 Igaz és hamis ítélet 204 Az ítéletek felosztása 205 Az ítéletek terjedelmük szerint 206 Állító és tagadó ítéletek 210 Az ítéletek viszonyaik szerint 222 Az ítéletek módozat (modalitás) szerint 225 Az ítéletek közötti viszonyok 226 Az ítélet dialektikája 227 A következtetés 230 Átmenet az ítéletből a következtetésbe. Közvetlen és közvetett következtetések 230 A szillogizmus fogalma 235 A szillogizmus szerkezete 237 A szillogizmus axiomája 239 A szillogizmus szabályai 240 A szillogizmus alakzatai (figurái) 244 A szillogizmus módozatai 246 A szillogizmus alakzatainak és módozatainak tudományos jelentősége 249 Feltételes szillogizmus 252 A diszjunktív (szétválasztó) szillogizmus 254 Rövidített szillogizmusok ("entiméma" és "epicheiréma") 257 Összetett szillogizmus (poliszillogizmus) 259 Foglalat 261 A marxizmus-leninizmus a következtetésről 262 Nem szillogisztikus következtetések. Az induktív következtetésekről általában 269 Az úgynevezett teljes indukció 272 A nem-teljes indukció 274 Egyszerű felsorolás útján nyert induktív következtetés 276 Az indukció tudományos alkalmazása 278 Indukció és okság 279 Hibás induktív következtetések 282 A dedukció és az indukció kapcsolata 285 Az analogikus következtetésről általában 294 Az analogikus következtetés szerepe a tudományban 297 A hamis analógia 306 A hipotézis 310 A hipotézis fogalma 310 A hipotézis a tudomány történetében és a hipotézis logikája 312 Hipotézis és igazság a természettudományban 315 Hipotézis és társadalomtudomány 319 A hipotézis szabályai 322 A bizonyítás 325 A bizonyítás fogalma 325 A bizonyítás logikai elméletének történetéhez 327 A bizonyítás szerkezete 328 Deduktív és induktív bizonyítás 330 Egyenes és közvetett bizonyítás 335 Bizonyítás és axiómák 336 A bizonyítás szerepe a különböző tudományokban 340 A bizonyítás és a gyakorlat 342 Bizonyítási szabályok - hamis bizonyítás 343 A cáfolat 352 Foglalat 355 Ismeretelméleti alapfogalmak (kategóriák) 359 Mi az ismeretelmélet? 359 A materialista ismeretelmélet rövid története 365 A materializmus ismeretelméleti alaptétele 368 A materialista ismeretelmélet továbbfejlesztése a dialektikus materializmus által 370 A gyakorlat ismeretelméleti szempontból 376 A visszatükrözési elmélet és a dialektika 377 A visszatükrözés a társadalmi megismerésben 378 A szubsztancia 381 Az anyag filozófiai fogalma. A fizika új eredményei a dialektikus materializmus megvilágításában 383 Ok és okozat 386 Törvény és törvényszerűség 389 A módszertan egyes kérdései 392 A módszer dialektikus felfogása 392 A módszertani dualizmus bírálata 398 Osztályozási eljárások 401 A tudományok osztályozása 406 Analízis és szintézis 415 FÜGGELÉK Materializmus és "fizikai" idealizmus. (A "fizikai" idealizmus bírálata) 423 A helyzet 423 A szubjektum és objektum kérdése 431 Ismertetés - tájékoztatás 431 A megfigyelés behatása a tárgyra 434 A fizikai idealizmus alany-tárgy felfogásának bírálata 440 A dialektikus materializmus felfogása az alany és tárgy viszonyáról 441 A mérőeszköz és a tudat hamis azonosítása - a fizikai idealizmus új "felfedezése" 442 A kvantumelméleti idealizmus salto mortaleja 446 Valami a klasszikus fizikáról és a materializmusról 449 "Van-e értelme" az objektív anyagi világ létezésének? 450 Az anyaghullám értelmezéséhez 454 A fizikai idealizmus és agnoszticizmus 459 A fizikai idealizmus mint indeterminizmus 472 Determinizmus és indeterminizmus 472 Okság 477 A fizikai idealizmus mint fideizmus 486 Ellentmondásmentes-e a komplementaritási elv? 493 Előszó Werner Heisenberg "A mai fizika világképe" című művének magyar kiadásához 500 Az ellentmondás felfogása Hegel "Logiká"-jában 504 NÉVMUTATÓK ÉS IRODALOMJEGYZÉK Névmutató 525 Tárgymutató 533 Irodalomjegyzék 539 A marxizmus-leninizmus klasszikusai 539 Logikai irodalom 540 Egyéb tudományos és filozófiai irodalom 541 Szépirodalmi művek 543 Folyóiratok és újságok 543