Madách Imre

Madách Imre az egykönyvű írók közé tartozik. Halhatatlan alkotása, Az Ember Tragédiája és egyéb drámai, prózai és verses kísérletei között művészi érték, színvonal dolgában oly óriási a különbség, mintha e műveket nem ugyanaz az ember írta volna. Barta János nagy lélektani felkészültséggel és bölcseleti tudással megírt munkája erre az izgató kérdésre keresi a választ. Kitűnően elemzi Madách belső fejlődését, tehetsége lassú érését, amit erősen hátráltat élénk alkotókedve, a mindenáron való alkotás. Munkája nem csupán életrajz, nem csupán egy tehetség megérésének és kibontakozásának lélektani gondossággal megírt története, hanem egyben szellemtörténeti tanulmány is. Az Ember Tragédiájának bölcseleti és szellemtörténeti jelentőségét egyetlen munkából sem ismerhetjük meg oly teljesen, mint Barta tanulmányából. Részletesen tárgyalja a mult századnak mindazokat a szellemi áramlatait, amelyek közvetlenül vagy közvetve hatottak Madáchra s ilyenképpen tevékeny részük volt a nagy mű megszületésében. A szerző Madáchban a kései romanticizmus életérzésének egyik jellegzetes képviselőjét látja, s a kései romantika forma- és gondolatvilágának alakító erőit kíséri nyomon művében. Az olvasó, ha közelebb akar férkőzni Madách halhatatlan művének értelméhez, ha teljes gazdagságában akarja élvezni szépségeit és felfogni gondolatainak nagyságát és mélységét, megbízhatóbb kalauzt a Baumgarten-díjas Barta kitűnően megírt könyvénél aligha találhat.