Magyar Zsidó Irók Dekameronja

ELŐSZÓ A Jászi Oszkár rendezésében lezajlott, háborúalatti zsidó-ankétek egyikén Hatvany Lajos kifejtette, hogy a zsidókérdés legegyszerűbb megoldása a kikeresztelkedés, ami végeredményben nem is olyan nagy dolog, körülbelül ugyanannyi, mintha előkelő estélyre hívnak meg bennünket és az ilyen alkalomra frakkot veszünk fel. Ez a - valljuk be - elég frivol frakk-nézőpont uralta, sajnos, a XX. század első két évtizedében a zsidó gondolkodók egy részét is. Ezt a frakknézőpont tette egyszerűvé a kikeresztelkedést a Hatvanyak, Ignotusok és társaik számára. Az utolsó esztendőkben azonban nagyot fordult a világ. Németországban és Ausztriában hitlerizmus van. Csehországban és Ausztriában is lemásolták a nürnbergi törvényeket. Románia csak tűzzel-vassal tudta felszámolni a Vasgárdát. Olaszország, ahol pedig a fasizmus sem pengett sokáig antiszemita hurokat, fajvédelmi kísérletbe kezdett. Magyarországon túljutottunk immár a második számú zsidótörvényen... Mindezek az esetek és tünetek azt mutatják, hogy a XX. század negyedik évtizedében megbukott a jószabású frakk elmélete. Sőt, a legtöbbször az sem használ, ha már az apa is frakkot hordott. A Harmadik Birodalomban, mint a világsajtó annakidején közölte, elcsapták és visszakergették oda, ahová "való", Düsterberg alezredest, az acélsisakosok vezérét, akiről egy szép napon kipattant, hogy - amiről állítólag maga sem tudott - zsidó nagymamával rendelkezik. TARTALOM SÓS ENDRE BEVEZETŐJE 5 BARÁT ENDRE: Szívek a sárban 17 BARRABÁS TIBOR: Pesti legenda 23 GODA GÁBOR: A tanár úr 31 KESZI IMRE: A szegénység öltönye 43 MOLNÁR ÁKOS: Uj albérlő 57 PAP KÁROLY: Azarel falusi estje 69 PATAKI ARTUR: A pesti kivándorló 83 VÉSZI ENDRE: Mózes a hegyen 91 ZELK ZOLTÁN: Duved Hers életéből 99 ZSIGMOND EDE: Kísértés 107