Magyar filozófusok

Részlet a könyvből: A filozófiának jóval szélesebbkörű, egyetemesebb természetű s mélyebb jelentőségé van egy nemzet lelkének és műveltségének formálásában, mint egy-egy szaktudománynak. A szellemi erőknek abban a kibontakozásában, melyet kultúrának nevezünk, minden korszakban sokféle vallási, erkölcsi, tudományos, jogi, művészeti, gazdasági törekvés és áramlat egymáson keresztül-kasul kavarog. Az új ismeretek, értékelő állásfoglalások, irányzatok, vágyódások először önkénytelenül, ösztönösen, tudatosság nélkül bukkannak fel s szivárognak tovább a lelkekben. Minthogy azonban a megszilárdult hagyománnyal, de meg egymással is többé-kevésbbé ellentétben vannak, ez az ellentét nemsokára kipattantja annak szükségét, hogy a kor új ismerete és értékfelfogása tudatos vizsgálat, elvi tisztázás tárgya legyen, így a kor kultúrája öneszméletre ébred, öntudatossá akar válni. TARTALOM A magyar filozófia fejlődése és az Akadémia (1926) 5 Új magyar filozófiai rendszer (Pauler Ákos filozófiája) (1922) 66 Medveczky Frigyes (1915) 144 Bánóczi József (1926) 191 Alexander Bernát (1927) 194 Posch Jenő (1927) 202 Fináczy Ernő (1925) 222