Magyar médeia-Sarusok-Rácsok

FÜLSZÖVEG "Egy XV. századbeli würzburgi kódex tanúsága szerint 1401. január 9-én a soproni Szent Mihály templomban ítéletet hirdettek a waldens-eretnekek egy csoportja fölött. A kódex közli az ítéletlevél kivonatos másolatát, nevet azonban - az inkvizitorok, Zwicker Péter cölensztikus rendőrfőnök s Márton, prágai oltárpap nevén kívül - csak egyet említ, a kőszegi Beratungsgont Jakab özvegyét, aki már tizenkét éve volt eretnek... Csupa szelíd ítélet, a gyülekezet vagy gyülekezetek vezetőiről, azoknak sorsáról, akiket az eretnekek "jó embereknek, Krisztus apostoli helynökeinek" hittek, nem esik szó benne... Nyomuk veszett, sorsukat nyomtalanul elnyelte a múlt." Ezt a vékonyka, bár "epikai hitellel" bíró történetet eleveníti meg, teljesíti ki Göncz Árpád regénye, ez a sűrűn középkori levegőjű, nagy indulatokat szikráztató lélektani dráma. Plasztikus realizmussal jeleníti meg Göncz a középkori város életét, történelmileg hiteles társadalmi konfliktusait: a gyors tempójú, minden fölös kitérőtől mentes szikár történet lebilincselően érdekes, sőt izgalmas olvasmányt kínál. A Sarusok első regénye az ismert műfordítónak, ennek ellenére meglepően érett mesterségbeli tudás, írói biztonság jellemzi - vérbeli író munkája.