Magyar sors a Kárpát-medencében

A könyvet történész írta, de megírására nem szakmai szempontok késztették. Elsősorban nem a szakmabeliekhez kíván szólni, hanem a nagyközönséghez. A magyarság sorsa - sorsunk - iránt érdeklődő értelmes magyarokhoz; a megcélzottak körén belül is főként a fiatalokhoz szeretne eljutni szavaival. A szerző szíve szerint nekik ajánlaná ezt az írását, hogy szembe tudjanak nézni a magyarság népesedésére leselkedő veszélyekkel. Szeretné, ha tudatosodna bennünk, hogy a katasztrófát rejtegető jövő képe nem egészen mai keletű. A népesség számának csökkenése, a hanyatlás mértéke szinte már égbekiáltó. A szerző példaképe a hat évtizeddel ezelőtt megjelent Szabó István A magyarság életrajza című könyve volt. Ez az írás is a Kárpát-medencében élt és élő magyarokról beszél. A népesedéstörténet síkján is megragadható sorsról, sorsunkról kívánt történeti és mai látleletet készíteni. E könyvnek a megírására az késztette a szerzőt, amit a népközösség iránti felelősségnek lehetne leginkább nevezni. Olyan felelősségnek, amit legbelül önmagával szernben érezhet az ember: Amit tud, tegye meg!