Magyar szótár I-II.

A több, mint száz ív terjedelmű mű mintegy összefoglalása a legnagyobb becsben tartott magyar műfordítók egyike egész alkotó pályájának. Negyven esztendei szógyűjtés és szinonimakeresés eredménye a klasszikus Roget-tezaurusz módszere szerint 304 fogalomkörbe rendezett, és ezeken belül logikai-asszociatív sorokba szedett s így valóban egymást magyarázó szavak és fordulatok óriási tára, melynek magyar nyelven egyetlen zsenge előzménye Póra Ferenc csaknem száz éves, vékonyka szótára. A magyar nyelven példátlan terjedelmű, és példátlan nagyra törő vállalkozás mondhatni felöleli a teljes magyar szókincset a tájnyelvtől, a még élő archaizmusokon át az új argóig, a köznapi nyelvtől a költői nyelvig, és a hiánytalan teljesség érzetét kelti forgatójában. Az eddigi magyar szinonima szótárak merőben más módszert követnek, és szóanyaguk sem vetekedhet Bartos Tibor gyűjteményével. Kiemelendő erénye, hogy hivatásos szóművész készítette szövegalkotási gyakorlata közben, s így nem az elvont tudományosság, hanem egy páratlan szókincsű alkotó személyisége, az anyanyelvével kézműves mesteremberként élő, a nyelvet szerszámaként és anyagaként ismerő szerző mesterjegye hitelesíti. A szótár első kötete tartalmazza magát a fogalomkörökbe szedett szótárt, míg a második kötet a szómutató, amely alfabetikus sorban megismétli az első kötet anyagát, megadva az egyes szavak lelőhelyét a fogalomkörökön belül. Anyanyelvét szerető, s szavaiban, fordulataiban élvezetét lelő ember számára nemcsak nélkülözhetetlen segédeszköz a fogalmazáshoz, de egyben ízlelgetni való, csemegézésre csábító, letehetetlen olvasmány is. Megjelent 2002-ben.