Magyarok az angol kertben

FÜLSZÖVEG A Szabad Európa Rádió minden kétséget kizáróan az ún. szocialista időszak egyik legsajátosabb ,,tájékozódási pontjának" számított: hidat alkotott a földrész fejlettebb részével, annak politikai és gazdasági valóságával, az új kulturális jelenségekkel, vagy akár a könnyűzene friss stílustörekvéseivel. De ami a legfontosabb: ez az adó folyamatosan szembesítette hallgatóit a Kádár-korszak tényleges valóságával, valamint azokkal a világpolitikai eseményekkel, amelyek hatással voltak/lehettek Magyarország sorsára. A legendáshírű müncheni rádiós szervezet a kilencvenes években megszűnt, napjainkra nagyértékű információs tevékenységét már csak kútforrásokból ismerhetjük meg: a Magyar Osztály egykori helyettes igazgatójának e könyve ma minden bizonnyal a legteljesebb, leghitelesebb és legpontosabb, egyúttal legolvasmányosabb bemutatása a SZER immár történelemmé lett évtizedeinek. Borbándi Gyula 1919. szeptember 24-én született Budapesten. 1942-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett államtudományi doktorátust. 1941 és 1949 között a Vallás- és Közoktatási Minisztérium tisztviselője volt. 1949-ben politikai okokból elmenekült Magyarországról. Egy ideig Svájcban fizikai munkából élt, majd 1951 nyarán áttelepült Münchenbe. Gyulai Ernő néven a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. 1979 és 1984 között a Magyar Osztály helyettes igazgatója volt. 1951-ben Zürichben résztvett a Látóhatár megindításában, később a folyóirat egyik főszerkesztője lett. 1958 és 1990 között pedig az Új Látóhatár című folyóiratot felelős szerkesztőként jegyezte. írásaiban irodalomtörténeti, történelmi és politikai kérdésekkel foglalkozik. Úgyszólván minden jelentős emigráns folyóiratban jelentek meg írásai. Több hazai és németországi folyóirat munkáját segíti ma is. Münchenben él. ELŐSZÓ Az újabb kori magyar történelem legismertebb és legsajátosabb vállalkozásainak egyike volt a Szabad Európa Rádió. A huszadik század második felében, főként a kommunista diktatúra évtizedeiben vitathatatlanul fontos szerepet játszott a magyar nép gondolkodásának és magatartásának alakulásában. Alapítóinak szándéka szerint a hiányzó tájékozódási források pótlására, az önkényuralommal szembeni közvélemény erősítésére, valamint a szabadság visszatérésébe vetett hit és remény ébrentartására vállalkozott. Magántársasági jellege ellenére az Egyesült Államok kormányának intézménye volt, az amerikai tömegtájékoztatási és hírverési rendszerbe illeszkedett be, a világ politikai megosztottsága és a hidegháború feltételei között működött. A müncheni magyar rádió különös sajátossága volt, hogy amerikaiak alapították és tartották fenn, központja Németországban működött, adótornyai onnan és Portugáliából sugározták a műsort, amelyet magyar emigránsok írtak és adtak elő Magyarországon és a határain túl élő magyaroknak. Márai Sándor szerint ,,ablak volt a Nyugat felé". Ezen át pillantott hallgatósága egy olyan világba, amelynek sok országában az emberek szabadságban és jólétben éltek. E könyvben a SZERmagyar osztálya munkájának felelevenítésére és a negyvenkét éven át sugárzott műsor felidézésére történik kísérlet. Harminchárom évig voltam a rádió alkalmazottja. Ennek előnyös következménye, hogy közvetlenül ismerem az események forrásait és összefüggéseit, a fontossági arányokat és sorrendet, valamint a cselekvő személyek nagy részét. Hátránya, hogy nehéz a történetet kívülállóként szemlélni és a tudományos igényű munkában ajánlatos távolságot megtartani. Törekedtem azonban az emberileg lehetséges elfogulatlanságra és tárgyilagosságra. Ahol a személyes érdekeltség megvallása és a közvetlen élmények előadása szükségesnek látszott, az esetek többségében ezt külön jelzem.