Magyarország hévízkútjai (Hévízkútkataszter)

ELŐSZÓ 1966-ban van 100 éve, hogy az első magyarországi hévízfeltáró fúrást, a ma már üzemen kívüli 37 m mély harkányi Alsókutat, Zsigmondy Vilmos lemélyítette. Ez az alkalom is időszerűvé teszi annak a munkának közreadását, mely az eltelt 100 év alatt létesített mesterséges és ma is üzemben levő hévízfeltáró fúrások tudományos és gyakorlati eredményeit foglalja magában. De az ország kedvező geotermikus és földtani adottságainak ésszerű és minél teljesebb kihasználása is megköveteli és halaszthatatlanná teszi a hévízkészlettel való gazdálkodás tervének kidolgozását, ami fokozott ütemű kutatást kíván meg. Ugyanis a hazai hévízhasznosítás mértékét és perspektíváját elsősorban a hévízkészlet mennyisége és a már folyamatban levő víztermelés nagysága határozza meg. De szükségessé vált azért is, hogy a hasznosítást intézményesen megszervezni és a beruházási költségeket kellő időben biztosítani lehessen. Ennek érdekében legfontosabb teendő volt összegyűjteni a jelenlegi ismereteket, összeírni az eddigi feltárásokat, termelő kutakat, azok termelési adatait és a tudományos kutatás korszerű eszközeivel tisztázni a várható és a lehetséges készleteket és ezek ismeretében kijelölni azokat a területeket, ahol a nagyüzemi hasznosításhoz szükséges mennyiségű, minőségű és hőmérsékletű hévíz gazdaságos feltárására megvannak az előfeltételek. Az összegyűjtött és különböző szempontok szerint feldolgozott adatokat ez a kiadvány tartalmazza. Azt a hőmérsékleti határt, amelyen felül a víz hévíznek nevezhető, a hazai felhasználási módokra való tekintettel és az építésügyi szabályzatnak megfelelően különböző szempontok szerint vonják meg. Ez a kiadvány a 35 C°-ot meghaladó hőmérsékletű vizet adó fúrt kutak adatait tartalmazza mindenre kiterjedő részletességgel. A munka csak a mesterséges feltárásokat foglalja magában, a természetes előfordulásokra, a forrásokra nem terjed ki. De tartalmazza a 26-34 C° hőmérsékletű vizet adó kutakat is, ezeknek azonban csak néhány fontos adatát vette táblázatba. A tanulmány az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdeményezésére, Vajda József főigazgató helyettes vezetésével 1964. január 25-én tartott értekezlet határozatának megfelelően készült, összeállításához az ország szakintézményei és vállalatai bocsátották rendelkezésre adataikat, és szakembereik közül többen voltak munkájukkal segítségére: így az intézmények és vállalatok közül a Magyar Állami Földtani Intézet vízföldtani osztálya, az OVF Vízkutató és Fúró Vállalat földtani osztálya és hidrodinamikai műszeres csoportja, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt földtani kutatási osztálya, az Országos Közegészségügyi Intézet vízügyi osztálya, a Fővárosi Fürdőigazgatóság és az Országos Balneológiai Kutató Intézet hidrogeológiai osztálya.