Magyarország oktatásügye a millennium körüli években

A neveléstörténeti monográfia bemutatja a millennium körüli évek hazai oktatásügyét. Az 1895-ben kinevezett s az iskolaügy polgári jellegének biztosításán eredményesen munkálkodó Wlassics Gyula kultuszminiszter tevékenysége; a miniszter tanácsadó és véleményező szerveként felállított Országos Közoktatási Tanács munkájának vázlatos bemutatása; az oktatásügy alakulásában jelentős szerepet játszó 1882-1901 közötti országgyűlési viták; a korabeli oktatási rendszer legjelentősebb ágát jelentő népoktatás; a tanítók képzése, anyagi helyzete, a néptanítók mozgalma; az erre a időszakra tehető középiskolák átalakulásának, valamint az oktatásügy "dédelgetett" ágának, a felsőoktatás működésének bemutatása áll a fejezetek homlokterében. Utolsó részében a millenniumi rendezvények legnevezetesebb nevelésügyi eseménye, a második országos és egyetemes tanügyi kongresszus ülését ismerteti a szerző. Ez utóbbi jelentőségét az adta, hogy a hazai nevelésügy elméletének és gyakorlatának egész problematikáját a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével tárgyalta meg, s az ott felvetett gondolatok a korabeli iskolázást alapvetően befolyásoló pedagógiai, politikai eszmék legfőbb vonásait tükrözik. ; Az oktatástörténet forrásműveinek gazdag jegyzékével záruló kötet - neveléstörténeti szempontból jelentős kiadvány. Ismertető/ízelítő: "Belelapozás".