Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza

TARTALOM Előszó 13 A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ALAPJAI, ÁLTALÁNOS VONÁSAI A társadalmi-gazdasági fejlődés természeti alapjai (Perczel Gy.) 17 Természetföldrajzi környezet 17 Természeti erőforrások 20 A természeti erőforrások társadalmi hasznosításának néhány sajátossága 22 A természeti erőforrások számbavétele 25 Ásványvagyon 28 Termőföld 32 Vízkészletek 36 A környezet állapota 37 A környezeti válság okai 37 A szilárd kéreg és a talajok állapota 40 A vizek állapota 43 A levegő állapota 47 Hulladékkezelés 56 Zajártalmak 61 Társadalmi alapok 64 Történeti földrajzi folyamatok (Hajdú Z.) 64 A magyar társadalom, az állam és a gazdaság a feudalizmus időszakában 65 A kapitalista gazdaság fejlődése Magyarországon (1848-1945) 71 A II. világháború gazdasági és térszerkezeti következményei 100 A második világháború utáni gazdasági folyamatok (Bartke I.) 102 A magyar gazdaság fejlődése 1990-ig 102 A magyar gazdaság területi fejlődése 1990-ig 120 Az 1990 utáni gazdasági változások 136 Népesedési folyamatok, foglalkoztatottság (Perczel Gy.) 147 A népesség számának alakulása 147 A népmozgalom néhány jellemzője 150 A népesség nemek és kor szerinti összetétele 154 A népesség nemzetiségi és vallási tagozódása (Kocsis K.) 157 Vándormozgalmak, a népesség területi eloszlása (Perczel Gy.) 173 A népesség gazdasági aktivitása 181 A magyar társadalom taolgtsága (Bőhm A.) 189 A társadalomszerkezet dimenziói 189 A magyar társadalom osztály- és rétegtagoltságának változásai 190 A társadalmi mobilitás történeti változásai 202 A társadalom politikai tagoltsága 203 A társadalom civil szerveződései 212 A magyar társadalom műveltségi, kulturális polarizációja 213 Szociális gondok 216 A MAGYAR GAZDASÁG PRIMER ÉS SZEKUNDER SZEKTORAI Mezőgazdaság, élelmiszertermelés (Süli-Zakar I.) 223 A mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentősége a nemzetgazdaságban 223 A mezőgazdaság és az élelmiszeripar területi sajátosságai, fejlődésének főbb vonásai 224 A közelmúlt változásainak főbb irányai 228 A földhasználat 230 Tulajdonviszonyok, üzemtípusok, munkaerő 231 A termelési szerkezet változásának irányai 235 A termelés technikai háttere 236 A piacok alakulása 239 Kenyérgabona-termelés, malom- és sütőipar 245 Ipari növények és feldolgozásuk 250 Szőlő, gyümölcs- és zöldségtermelés, szeszipar és üdítőital-gyártás 255 Takarmánytermelés 263 Az állattenyésztés főbb ágazatai, a húsipar és a tejfeldolgozás 267 Baromfitenyésztés és -feldolgozás 275 Az erdő- és vadgazdálkodás 279 Az erdősültség, fejlődési folyamatok, területi jellemzők 280 Erdőhasznosítás 282 Ipar (Perczel Gy.) 284 Fejlődési tencenciák 284 A termelés szerkezete 286 A rendszerváltozás és az ipar 288 Iparpolitika 291 Az ipar szervezete 294 Privatizációs folyamatok 296 Az ipar területi szerkezte 298 Bányászat 301 Az elsődleges energiahordozók termelése 302 Érc- és ásványbányászat 312 Energiagazdálkodás 315 Fejlődési tendenciák, szerkezet, energiapolitika 315 Villamosenergia-termelés 321 Kohászat 329 Vaskohászat 329 Öntészet 336 Alumíniumipar 338 Gépipar 341 Fejlődési tendenciák, ágazati és területi szerkezet 342 A gépipar az 1990-es évek elején 348 Vegyipar 354 Fejlődési folyamatok, ágazati és területi szerkezet 354 A vegyipar 1990 utáni helyzete 360 Építőanyag-ipar 365 Fejlődési tendenciák, ágazati és területi szerkezet 365 Az építőanyag-ipar az 1990-es években 368 A TERCIER SZEKTOR A tercier szektor jellege, társadalmi-gazdasági szerepe, fejlődési sajátosságai (Illés I.) 373 A tercier szektor alapvető jellemzői 374 Tercier szektor - szolgáltatások - infrastruktúra 376 Az infrastruktúra területi fejlődésének sajátosságai 378 Gazdasági szolgáltatások 383 Közlekedés (Erdősi F.) 383 A közlekedés felértékelődése, szerkezete 383 A közlekedési hálózat térszerkezete 386 Vasúti közlekedés 390 Közúti közlekedés 392 Vízi közlekedés 399 Légi közlekedés 403 A városok közötti távolsági összeköttetések 406 Távközlés 410 A távközlési hálózatok kialakulása 411 Távírda 411 Telefon 412 Új szöveg-, adat- és képközvetítő távközlési szolgáltatások 416 A tömegkommunikációs ellátottság néhány területi jellemzője 417 Belkereskedelem (Illés I.) 418 A kereskedelem jelentősége és nemzetgazdasági súlya 418 Belkereskedelmi munkamegosztás 420 A kereskedelmi forgalom területi szerkezete 422 Az üzlethálózat szakosodása, települési, területi szerkezete 426 A kereskedelem üzleten kívüli formái 428 Külkereskedelem 430 Külgazdasági kapcsolatok és külkereskedelem 430 A külkereskedelem történeti fejlődése 433 A külkereskedelem ágazati és területi szerkezete 437 A külkereskedelem intézményrendszere 441 Vámok, kvóták és a külkereskedelmi politika egyéb eszközei 444 Közeledés az európai integrációhoz 445 Idegenforgalom (Perczel Gy.) 447 Az idegenforgalom fejlődésének nemzetközi tendenciái 447 Az idegenforgalom helyzete és területi struktúrája 449 Idegenforgalmi vonzástényezők, idegenforgalmi térségek 455 Az idegenforgalmi fogadóképesség 461 Az idegenforgalom és a területi fejlődés 464 A bankrendszer és a pénzügyi szolgáltatások (Illés I.) 466 A pénzügyi rendszer funkciói a gazdaságban 466 A bankrendszer kialakulása, sajátosságai és területi szerkezete 467 A mai bankrendszer létrejötte és területi jellemzői 468 Biztosítás 474 Tőkepiacok és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások 478 Társadalmi szolgáltatások (Illés I.) 482 Oktatási rendszer 482 A közoktatás rendszere és területi struktúrája 482 Felsőoktatás 492 A népesség iskolázottságának térbeli-települési különbségei 498 Az egészségügyi ellátás rendszere 500 A lakosság egészségi állapotának területi sajátosságai 501 Az egészségügyi rendszer fő jellemzői 503 Az egészégügyi intézmények területi elhelyezkedése 507 A közigazgatás területi szerkezete 518 Központi közigazgatás 520 Dekoncentrált közigazgatás 521 Önkormányzati (decentralizált) közigazgatás 523 A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai, település- és területfejlesztő tevékenysége 530 TELEPÜLÉSRENDSZER Településrendszer fejlődése (Tóth J.) 539 A településrendszer fejlődése a II. világháborúig 540 A II. világháború utáni időszak jellegzetes vonásai 543 A településrendszer strukturális átformálódása 543 A településrendszer területi átalakulása 551 Az 1980-as évtized néhány fontosabb sajátossága 554 A településrendszer mai struktúrája 557 Településtípusok 557 A települések nagyságkategóriái 558 A települések hierarchiaszintje, vonzáskörzetek 560 Településképződmények 562 Várható tendenciák 565 A rendszer egészét érintő változások 565 A településrendszer elemeinek várható fejlődése 567 A településrendszer interdependenciája 570 A városhálózat fejlődése, mai képe és átalakításának lehetséges útjai 571 A fejlődés eddigi útja 571 Városhálózatunk mai képe 575 A városhálózat átalakulásának útjai 578 Az újonnan várossá nyilvánított települések integrálása a városhálózatba 582 RÉGIÓK MAGYARORSZÁGON A magyarországi regionális fejlődés történeti vonatkozásai (Tóth J.) 587 Az egyes történelmi korszakok áttekintése 588 Előzmények az I. világháborúig 588 A két világháború közötti időszak 591 Az államszocializmus időszaka 592 A mai helyzet és a nemzetközi regionális együttműködés lehetőségei 593 A hazai gazdaságikörzet-kutatás néhány történeti és elméleti-módszertani kérdése 597 Régiók és térszerkzeti egységek 603 Általános kérdések 603 Központi Körzet 607 Általános jellemzés 607 A budapesti térszerkezeti egység 611 Az esztergomi térszerkezeti egység 612 A váci térszerkezeti egység 612 A gödöllői térszerkezeti egység 613 A térszerkezeti egységek és a kö9zigazgatás 613 A Dunántól 614 Általános jellemzés 614 A soproni térszerkezeti egység 618 A győri térszerkezeti egység 618 A tatabányai térszerkezeti egység 618 A szombathelyi térszerkezeti egység 618 A veszprémi térszerkezeti egység 619 A székesfehérvári térszerkezeti egység 619 A dunaújvárosi térszerkezeti egység 619 A zalaegerszegi térszerkezeti egység 620 A nagykanizsai térszerkezeti egység 620 A balatoni térszerkezeti egység 620 A kaposvári térszerkezeti egység 620 A tamási térszerkezeti egység 621 A szekszárdi térszerkezeti egység 621 A barcsi térszerkezeti egység 621 A pécsi térszerkezeti egység 621 A térszerkezeti egységek és a közigazgatás 622 Észak-Magyarország 622 Általános jellemzés 623 A salgótarjáni térszerkezeti egység 627 A gyöngyösi térszerkezeti egység 627 Az egri térszerkezeti egység 627 A miskolci térszerkezeti egység 627 Az aggteleki térszerkezeti egység 628 A tokaji térszerkezeti egység 628 A bodrogközi térszerkezeti egység 629 A térszerkezeti egységek és a közigazgatás 629 Az Alföld 630 Általános jellemzés 630 A dabasi térszerkezeti egység 634 A szolnoki térszerkezeti egység 635 A tiszafüredi térszerkezeti egység 635 A nyíregyházi térszerkezeti egység 635 A debreceni térszerkezeti egység 636 A solti térszerkezeti egység 636 A bajai térszerkezeti egység 637 A kecskeméti térszerkezeti egység 637 A szegedi térszerkezeti egység 637 A sárréti térszerkezeti egység 638 A békéscsabai térszerkezeti egység 638 A dél-békési térszerkezeti egységc 638 A térszerkezeti egységek és a közigazgatás 639 Magyarország térszerkezetének II. világháború utáni változásai és mai problémái 640 A térszerkezet alakulását befolyásoló tényezők 640 Mai térszerkezeti problémák 642 A Budapest-vidék dichotómia 642 Az Észak-Dél és a Nyugat-Kelet dichotómia 642 A regionális központok hiánya 643 A transzverzális összekötések elégtelensége 643 Problematikus helyzetű térségek 643 Országhatár menti területeink 644 Jogi szabályozás, kapcsolat a településfejlesztéssel 644 Regionális kutatások, nemzetközi összefüggések 645 Irodalom 646