Marxizmus, kultúra, művészet

TARTALOM Sallay Géza: Antonio Gramsci 5 A gyakorlat filozófiája A tudományos vita 43 Fizolófia és történelem 43 Egy filozófia történelmi jelentősége 45 A filozófus 46 Mi az ember? 47 Alap és felépítmény 56 A "katarzis" kifejezés 58 Az "ideológia" fogalma 58 Módszertani kérdések 61 Antonio Labriola 66 A gyakorlat filozófiája és a modern kultúra 69 Spekulatív immanencia és történelmi vagy realista immanencia 82 A marxizmus alkotóelemeinek egysége 85 A gyakorlat filozófiájának történetisége 86 Gazdaság és ideológia 91 A morál tudománya és a történelmi materializmus 94 Az értelmiségiek 95 Az értelmiség kialakulása 97 Eltérések a városi típusú és vidéki típusú értelmiség helyzetében 109 A múlt bírálata 123 Az ellenfél lebecsüléséről 124 Optimizmus és pesszimizmus 126 Ideológiai anyag 127 "Racionalizmus". Az újító romantikus értelmezése 128 Visszatérés De Sanctishoz 131 Amerikai és európai civilizáció 133 Jegyzetek Machiavelli politikájáról 136 A politika tudománya 138 Előrelátás és perspektíva 142 Jegyzetek az olasz kultúra történetéhez A korai középkor kultúrája 147 II. Frigyes 149 Dante és Machiavelli 151 A comune bukása 154 Lorenzo il Magnificio 155 A reformáció Itáliában 156 A Risorgimento és történelmi előzményei 158 Az olasz irodalom kozmopolita jellege 160 Az olasz irodalom nem népi-nemzeti jellege. A problémák kapcsolata 162 Franciaország szellemi befolyása 167 A nyelv kérdéséhez A nyelv kérdése 171 A nyelvezet, a nyelvek és a közgondolkodás 177 Hányféle nyelvtan lehetséges? 179 A nyelvi újítások kisugárzási központja a hagyományban... 182 A művészet és az irodalom kérdései Szocializmus és kultúra 187 Marinetti forradalmár? 193 Levél Trockijhoz a futurizmusról 196 A művészetről 200 A művészet és egy új műveltségért vívott harc 206 A nevelő művészet 213 Az irodalom és a kultúra története 215 Az irodalmi kritika kritériumai 216 Croce és az irodalomkritika 222 Módszerbeli kritériumok 223 A leírt és beszélt szó nyelvi kifejezése és a többi művészet 226 "Funkcionális" irodalom 230 A racionalizmus az építészetben 232 Az új építészet 234 Az "irodalmi" ítélet néhány kritériuma 236 Metodológiai kritériumok 238 Tartalom és forma 239 Művészi elfajulások 244 Irodalmárok és a művészeti "bohémek" 245 Az "alázatosak" 248 Manzoni és az "alázatosak" 248 Tolsztoj és Manzoni "népszerűsége" 254 "Contenutisták" és "calligrafusok" 258 Az olasz nemzeti kultúra 262 Mi az "érdekes" a művészetben 267 Az író állásfoglalása a környezettel szemben 270 A népdalok 272 A népregények különféle típusai 272 A bűnügyi regényekről 277 A folytatásos regény kulturális származékai 279 Az "emberfeletti ember" népies eredete 280 Balzac és a tudomány 284 A népi irodalom "hősei" 287 Cronaca (1914. június 14.) 287 "Történelmi széppróza" 290 Az utópiák és az úgynevezett "filozófiai regények" 293 A melodramatikus életfelfogás 297 Kritikai jegyzetek Goldoni 301 Ugo Foscolo és a retorika 301 A "dialektika" Pirandellóban 302 A pirandellói "ideológia" 303 Pirandello művészi egyénisége 311 Pirandello: Gondold meg, Giacomino 312 Pirandello: Liolá 314 Pirandello: Így van (ha így hiszitek) 317 Pirandello: Miért ne legyek tisztességes 320 Pirandello: Csörgősipka 322 Pirandello: Társasjáték 324 Pirandello: Az ojtás 326 Niccodemi: Az ellenség 328 Niccodemi: A repülés 330 Giovanni Papini 332 Papini mint jezsuita-tanonc 333 Ruggeri társulatának Hamlet-előadása 337 Ruggero Ruggeri Shakespeare Machbethjében 338 Beaumarchais: Fiagaro házassága 344 Wilde: A jelentéktelen asszony 345 Kipling 346 Erkölcs és szokások 346 Shaw: Caesar és Cleopatra 351 Freud és a közösségi ember 352 Freud és a freudizmus 353 Babbitt 354 Még egyszer Babbitt 356 Kezdetben vala a szexus 357 Jegyzetek 361 Névmutató 369 Tartalomjegyzék 375