Más muzsika kell...

E regény főhőse - a fiatalság. Fiatal a ,,zeneszerző" Ficzek Márton és ,,dilinós" testvére, Pista, Csíki Péter, a ,,festőművész",a ,,modern" Balogh Lajos, a szilárd jellemű Piroska, a zárdába csukott Ilonka, a konyha padlóján térdeplő Marisak és annyi más társuk. Vidám és szomorú órák váltják egymást, akárcsak az elragadó szerelmet a léleksorvasztó orgia, a fiatalok mindenre kész barátságát a kiábrándulás, csalódás. Az idősebb nemzedék között ott van a kis termetű szenvedélyes Ficzek úr is. Az olvasó sokszor úgy vélheti, hogy Ficzek csupa nevettető ostobaságot mond, holott - kiderül - észrevételei nem is olyan nevetségesek, és távolról sem ostobák az államilag támogatott és védett népcsalók, csirkefogók, karrieristák világában... ,,Messze földön, távol.." pedig hazájuktól elszakított magyar hadifoglyok élnek, s vesznek részt az emberiség legnagyobb átalakulásában. Százezer ember. A világtörténelemben még soha ilyen csodálatos nagy szerepet nem játszottak külországban a magyar nép fiai. Ugyanakkor itthon - fiatalok vezetésével - kísérlik meg a támadást a ,,diadalmasan rothadó" magyar állam ellen. Letartóztatás, börtön, kivégzéssortüzek, utcai harcok - mind azt bizonyítják hogy a ,,század viselős" hogy ,,más muzsika kell". Azt, ami valóban szép volt. Azt, amiért valóban érdemes volt élni.