Médiaháromszög

TARTALOM Előszó 6 A modern médiafejlődés gyökerei 8 Sajtótörténet 9 Az ókor és a középkor A nemzeti sajtók korai szakaszai Nemzeti sajtók a XIX. sz.-ban és a századfordulón Az elektronikus médiák megjelenése 21 A rádió kezdetei az Egyesült Államokban Az angol rádiózás kezdetei és a köszszolgálatiság A Magyar Rádió születése és működése a '20-as '30-as években A televíziózás kezdetei A média és a politika közti mobilitás Magyarországon A modern tömegkommunikáció három pillér 33 A professzionalizálódott média 33 Mi a hír? Hír funkcionális megközelítése A hírek helye a tömegkommunikációban A hír struktúrája Eseménykonstruálók, hírgyűjtők és hírfogyasztók A hírértéket növelő tényezők A hír és a hírérték kapcsolata A tömegkommunikáció és a professzionalizálódás Függetlenség más professzióktól Szakmán belüli differenciálódás Etikai követelmények A magyar nyilvánossági stílus szociológiai okai A közvélemény és a nyilvánosság 63 A "közvélemény" fogalma, és történeti kialakulása A nyilvánosság szerkezetének története A tömegkommunikáció befolyásoló ereje Közvélemény a médiákról A közvélemény-kutatás társadalmi hatása A nyilvánosság jellemzői Az elhallgatási spirál A nyilvánosság szintjei A látens közvélemény A magyar nyilvánosság szerkezeti vázlata '89-94 A reklám 84 Reklámérték A reklám elterjedése A társított érték szerepének változásai A magyar reklám múltja A rendszerváltás utáni magyar reklámok helyzetéről A média etikatörténete 105 Bevezetés a médiaetikába 105 Kérdések és média-kritikák A professzionális médiaetika helye Az erkölcsről és a társadalmi alrendszerekről általában A morál fölérendeltsége 115 Történeti visszatekintés A feladatból konstruált etika A referáló sajtó feladata A morális sajtó feladata A pártsajtó feladata A tömegmédia feladata Összegzés: a sajtótípusok etikái A professzionális médiaetika 122 A sajtóetika mező kialakító hatása A média, a közönség és az egyéniség kölcsönhatása Az információhoz való hozzájutás A forrás megnevezése A közlési következmények (események felnagyítása, magánélet és csoportérdek sérelme, a tévedés joga) Az újságírói függetlenség Összegzés: az értékek rendszerezése Nemzeti árnyalatok A magyar értelmiségi újságírás paradigmája A modern elektronikus médiák és a jog 141 A szabadságjogok konfliktusa 141 Finanszírozási médiamodellek Néhány kommunikációs monopólium A hatalmi összeférhetetlenségek szabályozása Értékrangsor a joggyakorlatban Az elektronikus médiák intézményi szabályozása 148 A szokásjog és a kettős racionalitás szerepe a pártatlanságban A média és a politika szétválása A média-ellenőrzési típusok szociológiai klaszterezése Nemzetközi jog Kelet-Európa médiavitái, és a magyar médiaháború 1993-96 Technizálódó társadalmak, változó tömegkommunikáció 158 Vázlatos technikatörténet 158 Az információs társadalom előjelei 160 Homo informaticus A munka A magyar társadalom esélyei A szociológia elméleti kérdései 172 Hol húzódnak az új társadalmi érdekkonfliktusok? Megerősíthetik-e az új nyilvánossági fórumok az életvilágot? A technika gyarmatosít vagy felszabadít? Megváltoznak-e a szocialitás rendszereinek jellegzetességei? Információs társadalmak: érvek és ellenérvek Következtetések 180 A tömegkommunikációs mező elmélete 180 A magyar tömegkommunikációs mező törésvonalai 191 Függelék Médiaelnök-választási technikák a '90-es évek közepén 198 Legfontosabb televízió társaságok 202 Irodalom 206 Tárgymutató 218