Még egy szót Japánról BETEKINTÉS JAPÁN ÉS A TÁVOL-KELET KULTÚRÁJÁBA

FÜLSZÖVEG Amikor Kanazava József a negyvenes évek végén kiment Japánba, a második világháborút elvesztett országban még mindenütt rettenetes szegénységet talált. A szeme láttára zajlott le az a csodálatos fejlődés, melynek során Japánból nagyhatalom, a technika és tudomány egyik fellegvára lett. E könyv, amely 1987-ben íródott, ilyen vonatkozásban példaértékűnek számít: a két nép közeledését, kölcsönös megértését kívánja előmozdítani. Kanazava atya már igen korán, 1949-ben Japánba utazott, hogy a japánok között híveket szerezzen a katolikus vallásnak. Mint könyvéből is kiderül, ennél sokkal szélesebb körű tevékenységet folytatott, a béke követeként hidat vert Magyarország és Japán között a két nép, a két kultúra összekapcsolását szolgálta. Több mint három évtizednyi időt töltött Japánban, főként Kanazava városában. A város előtti tisztelgésül vette fel annak nevét. E könyv Kanazava József lelkiatya utolsó szavai, írója ugyanis már nincs az élők sorában. Japánról írott elmélkedései hagyatékként maradtak ránk, kötelességünknek érezzük tehát, hogy sorai közkinccsé váljanak. Vissza TARTALOM Előszó 5 A japán kultúra gyökerei 9 A kínai írás 11 Humanizmus Távol-keleten 22 Európai előítéletek 37 Keleti vallásosság 55 Marco Polo 68 Két kultúra 86 A rizs 107 A tömeg sodrása 116 A kultúra kivirágzása Japánban 123 Egy kis japán földrajz 125 Az egységes japán kialakulása 134 A japán iskola 140 A japán otthon 154 A japán ételek és az egészség 165 A nép sportja 171 A japán színpad 179 Japán fürdő és szálloda 186 Virágszerető nép 194 Japán ízlés és öltözködés 200 Szorgalom és fegyelem 205 Milyen a japán ember? 213 A régi vallás: sintoizmus 222 A buddhizmus 229 Kereszténység Japánban 239 A japán életszínvonal 252 A legsebessebb vonattal az élen 257 Tudósok, tőkések, turisták 265 Utolsó szó Japánról 275