Mese, mese, mátka

Móra Pankát főként édesapja, Móra Ferenc verseiből ismerik az olvasók. Ám ő maga is írt a gyermekeknek. A mese, mese, mátka, Az aranyszív, A kolduskirálykisasszonyok, A túl az üveghegyen és más mesék önálló, színes világgal örvendeztetik meg az olvasót. A kötet kettős érték, hiszen csodálatos képeit Kőszegi Bella festette, erősítve a mese szövegvarázsát a képvarázzsal. Könyvünk az 1935-ös kiadás alapján készült, és elbeszéli a korabeli megjelentetés rendkívüli történetét is. "Egyszer, hogy, hogynem, a királykisasszony az almárium fiókjában rakosgatva furcsa dolgokra bukkant. Szép tulipános szűröcske, fényes kis csizma, patyolat ingecske. - Ki hordta ezt, édesanyám? - térdepelt oda a királyasszony zsámolyához, ölében a talált ruhácskákkal. És a királyné elmesélte, hogy volt egyszer egy kis királyfi, elindult világot látni. Összeszedve kis motyóját, elhagyta a palotáját. Helyette a búzatáblán, született egy kis királylány. Ide vettük, felneveltük, magunké helyett neveltük, nem is adjuk oda másnak, mesebeli szép mátkának, csak egyedül ő magának: mesebeli kis királynak."