Mezőváros - Kisváros

Képgarancia, saját kép. Tartalom a képeken (belelapozás) Alcím: A Hajnal István Kör keszthelyi konferenciája 1990. június 23-25 Szerkesztő: Mikó Zsuzsa Sorozat: Rendi Társadalom - Polgári Társadalom Kiadó: Csokonai Kiadó Kiadás éve: 1995 Oldalszám: 336 Kötés: Puhatáblás Nyelv: Magyar Állapot: jó ISBN: 9637226176 Méret: 16 cm x 23,5 cm A mezőváros - hermeneutika A mezőváros (oppidum) mint jellegzetes és jelentős településtípus a magyarországi érett és kései rendiség (kb. 1301-1848) jogrendszerében értelmezhető és írható körül, úgy, hogy a másik három korabeli települési jogállási típushoz, a szabad királyi városhoz (libera regiaque civitas), a községhez (possessio) illetve a lakott pusztához (praedium) viszonyítjuk. Az alaptípus a község, ami földesúri függésben, úrbéri viszonyban élő jobbágyközösséget jelent, igen korlátozott önkormányzattal. A differentia specifica, ami a pusztától megkülönbözteti a földesurak (1767 után a királynői Urbárium) által meghatározott nagyságú jobbágytelkek léte, szabott méretű szántó és rét tartozékokkal, a határt pedig két vagy három szántóföldi nyomásra osztották (kivételt a hegyi falvak jelentettek). A községek földje állami, vármegyei, egyházi adóalapot (fundus) képezett. Végül ki kell emelni, hogy a községeknek voltak saját, szabályok szerint választott bíráik és elöljáróik, keresztény papjuk, templomuk vagy legalább kápolnájuk.