Mikrocsoportok az iskolai osztályokban (Saját képpel)

TARTALOM: A gyermek a többiek között 7 A téma kialakításának előzményei, helyzetének főbb jellemzői 10 A tevékenység kulcsszerepe és a személyiség aktivitása 10 A nevelési rendszer interperszonális szintje 14 A mikrocsoport értelmezése az iskolai osztályban 19 A mikrocsoport szűrő jellege a pedagógiai hatásközvetítés folyamatában 24 A kutatás tárgya és módszerei 32 Néhány elővizsgálat 34 A nevelési kísérlet modellképe és fokozatos kibontása 36 A hipotézis és megközelítése 39 A nevelési folyamat és a kísérlet 40 A több szempontú szociometria 42 A tartalom megragadása 42 A kikérdezési szituáció 43 Az adatok megbízhatósága, érvényességi köre 44 A pedagógiai szituációk, szituációsorok 46 A közvélemény feltárására és fejlesztésére kialakított módszerek 49 A több szempontú szociometria lehetőségei 50 Az állásfoglalás és megvitatás módszere 51 A módosított változat 53 Dokumentumok és feljegyzések elemzése 54 A személyiséglapok 54 A szélesebb és a szűkebb minta jellemzése. A kutatómunka megszervezése 56 A kísérleti munka megszervezése 57 Az osztályok mikroalakzatainak feltárása és néhány jellemzőjük 59 Rétegeződés és szociometriai struktúra 59 A kölcsönös kapcsolatok mennyisége és sűrűsödése 60 A centrális-marginális mutató mérlegelése 65 A mikrocsoportok kiemelése és minősítése 72 A közösség önkormányzatának szociometriai támpontjai 81 Az egyes osztályok jelentőség- és szerepviszonyai 85 Az általános iskolai osztályok véleményvilága 97 A választások koincidenciája 102 Az ítéletek szóródási mutatója 105 Az állásfoglalás és megvitatás módszere 108 A közösségi aktivitás szintje és differenciálódása 121 Az aktivitási fok változása 125 Az aktivitási fok, a tanulmányi eredmény és a társas érték összefüggése 128 Az aktivitási fok és a kölcsönös kapcsolatok hálózata 135 A mikrocsoportok (egységek) nevelő hatást módosító jellege és stabilitása 140 Tanulságok, eredmények, további feladatok 146 A mikrocsportok (egységek) mint az elsődleges közösségben feltárható és fejleszthető alkotóelemek 146 A megközelítési modell 149 A mikrocsoportok (egységek) nevelő hatást szűrő jellege és a primer közösség hatásközvetítő funkciója 150 A közvetett hatás lehetőségei 153 A hipotézis igazolása eddigi tapasztalataink alapján 155 A szocialista együttműködés színvonala 155 A közvélemény egységesülése 157 A közösségi aktivitás szintjének emelkedése 158 Irodalom 160 Mellékletek 168