Minden másképpen van

A magyar irodalom legnagyobb nevettetőjének tartják Karinthy Frigyest, bár életműve telis-tele van keserű aggodalommal. A Nyugat nagy nemzedékével tört be a magyar irodalomba, de akadtak, akik azt írták, hogy paródiáival ő egyengette a Nyugat íróinak útját a sikerhez, az olvasóközönséghez. Fiatalon a természettudományok foglalkoztatják, érdekli a fizika, a biológia, a fölfedezések. Szenvedélyes híve és népszerűsítője a modern lélektannak. Novelláiban a pszichoanalízis fontos szerepet kap, s mégis Ferenczi Sándor, a magyar lélekelemzés legnagyobbja száll vitába vele, elutasítva vélekedéseit. Karinthy mindig a meglepetések embere volt. Alighanem az első író, aki törékeny repülőgépen a levegőbe emelkedik Budapest határában, és vele történik meg az egyedülállóan borzongató kaland: az agyműtét, amit nemcsak végigfigyelhet - hiszen nem altatják el -, hanem regényben meg is ír. Töprengő író: a mulattató felszín alatt megszenvedett gondolati eredmények rejtőznek: az irodalomtörténet őt tartja a magyar irodalom egyik legmarkánsabb filozófusának. A természettudományos képzettségű író hamar ráébredt arra, hogy a világ és benne az emberi sors nem magyarázható képletekkel, hogy a mítoszokat oszlató tudománynak is megvannak a mítoszai, s a gondolkodó ember megoldásra váró kérdései sosem fogynak el. A kritikusok máig sem tudták egyértelműen megfejteni írói egyénisége titkait. De nemcsak méltatják vagy vitatják, hanem olvassák is. Megunhatatlan író, születése centenáriumán is elszórakoztatja, izgat olvasóit.