Mit búsulsz, kenyeres? + Viszontlátásra drága... (2 regény, egybekötve)

Mit búsulsz, kenyeres?: Talán stílszerűbb lett volna, ha a könyv címlapjánál ágálva csődíteni a népet: tessék, szenzációs! De szelídebb érzésem a Beszkideknek induló talpasbujdosóhoz huz, aki nyolc esztendő dicsőséges szenvedései után kiveti hasát a verőfénynek s csak ugy dohányozik, amikor éhezik. A könyvet A nagy leszámolás zárja le. Harmadfél hónappal kelt ez a fantasztikus rajz Szerajevó előtt. Ráhibáztam alaposan s most, ha végigfutok a többi karcolaton, itt-ott szinte megriaszt a hasonlóság, még a párbeszédekben is. De nem fecsérlem a szót, mert a színfal mögül hallom már a kapkodó kommandót: Ozoróczy kilépett kárpáti sirjából és gyülekezőt rendelvén, elhullt honvédjeit uj rohamra biztatgatja... A függöny fölment, tessék, uraim! Következik az első jelenet! Viszontlátásra drága...: A Viszontlátásra, drága első személyében beszélő hősnője egy szép és szerelemre érett, ábrándos lengyel polgárleány, aki az első világháború forgatagában találkozik először a szerelemmel, de szerelem helyett egyre megalázóbb szeretkezésekben van része. Egyre nagyobb sebességgel váltó kalandjai közben egyre mélyebbre süllyed, egyre közelebb kerül a teljes fizikai-lelki pusztuláshoz. Remekmű a Viszontlátásra, drága; a legkitűnőbb magyar háborús regény. Kötetünk másik elbeszélése, A havasi selyemfiú 1925-ben jelent meg először. Tündéri pajzán történet egy vénasszonyról, akinek öregségén úrrá lesz a jót és rosszat egyaránt magával hozó, adakozó és romboló szenvedély.