Mit kell tudni az ókori Görögországról?

ELŐSZÓ Részlet a könyvből: A mai görög területek már ősidőktől fogva lakott vidékek voltak. A thesszáliai partok mentén egy kis falucska határában Kr. e. 6200-ból való település romjaira bukkantak, azonban az épületmaradványokon túl egyéb tárgyi emlékek nem kerültek elő. Értékelhető leletek csak a Kr. e. III. évezredből, az égei világ "újabb kőkorszakából" származnak. A görögök a Kr. e. II. évezred elején érkeztek az Égei-tenger zónájába. Egyes leletek azt bizonyítják, hogy már egy évezreddel korábban megjelentek görög törzsek e vidéken, de túlsúlyba csak a Kr. e. XVIII-XVII. században kerülhettek. Több elképzelés született arról, hogy honnan és milyen útvonalon vándoroltak be az ősi görög törzsek. Az északi elmélet szerint a vándorlás a dél-orosz sztyeppékről indult, ahonnan az ősök a Balkán északi területeire telepedtek át. A keleti teória szerint a görögök a Balkán délkeleti részéről vándoroltak el, ahonnan a hettiták űzték el őket. A harmadik elmélet szerint a dél-orosz sztyeppékről induló törzsek a Balkánon két csoportra oszlottak: az egyik csoport Észak-Görögországban (az akhájok), míg a másik Kis-Ázsiában (a dardánok és a trójaiak) telepedett le. A görögök megváltoztatták a korabeli égei világ kultúráját. A fejlett bronzfegyvereknek köszönhetően könnyedén legyőzhették a primitívebb harci eszközöket használó helyi törzseket, s kiűzték az őslakosokat földjeikről. Azok, akik nem menekültek el, beolvadtak a görögségbe. A különböző népek egybeolvadását a fejlettebb kultúra és a szervezettebb társadalmi rendet hozó katonai demokrácia is elősegítette