Munkapszichológia (Antalovics Miklós, Hajtman Béla és Izsó Lajos közreműködésével - Negyedik, bővített kiadás - SHL könyvek)

Név- és tárgymutatóval - Gyulai Líviusz fejezetkezdő rajzaival - Ismertető: A munkapszichológia az a tudományág, amely a pszichológia eszközeivel igyekszik kellemesebbé és hatékonyabbá tenni a munkát. Az ember életének jelentős részét a munka tölti ki, boldogulásunk jórészt attól függ, képesek vagyunk-e önmagunkat megvalósítani a munkában. A könyv a munkapszichológia tárgyának, feladatának és történetének áttekintése után részletesen ismerteti a munkapszichológiában használatos módszereket, a munkaelemzés, a kiválasztás, a képzés, a fizikai munkakörnyezet problémaköreit. Olyan területek átfogó, magyar nyelven egyedülálló elemzését adja, mint az ergonómia, a munkabiztonság, az információs technológiák alkalmazásának pszichológiai kérdései.- További ismertető: "Belelapozás".- - - TARTALOM: Előszó 19 Bevezetés: a munkapszichológia tárgya, feladata és története 25 A munkalélektan - pszichológia 30 A munkalélektan a pszichológia rendszerében 30 A munkalélektan a munkatudományok rendszerében 34 A munkapszichológia feladataink meghatározója: a társadalmi és technikai fejlődés 35 A munkapszichológia célja 38 Hatékonyság és elégedettség 38 A munkapszichológus hatékonysága és elégedettsége 39 A munkapszichológia feladatai 40 A munkapszichológiai tevékenység helye - az üzem ( Munkapszichológia - üzemi pszichológia) 43 A vállalat mint rendszer 44 A rendszer tanulmányozásának fontos eszköze - a modell 47 A munkapszichológiai tevékenység megindítója - az üzemi probléma 49 A munkapszichológiai tevékenység és a kutatás 52 Kik a munkapszichológusok? 54 Milyenek legyenek a munkapszichológusok? 55 Személyügy és munkapszichológia 57 A munkapszichológia története 61 Előzmények I. Tudományos munkaszervezés (Taylor 1854-1915) 63 Előzmények II. A vezetés tudományos megalapozása (Fayol 1841-1925) 68 Kezdetek (1879-1915) 70 Pszichotechnika (1915-1930) 71 Human relations (1930-1950) 73 Ergonómia (1943-) 78 A magyar munkapszichológia története 81 Összefoglaló 86 Kérdések 87 Jegyzetek 88 A munkapszichológia módszerei 91 Bevezetés 97 Témaválasztás. A probléma megfogalmazása 100 A kutatási téma megválasztása - a kutatás eredményességnek kulcsa 100 A kutatási probléma megfogalmazása; a kutatási javaslat kidolgozása és elfogadása 103 A hipotézisek felállítása 105 Adatforrások, adatgyűjtési módszerek 107 A dokumentumok elemzése 107 Az irodalom tanulmányozása 109 A megfigyelés 110 Kérdezés 117 A kísérlet 126 Modellek és szimuláció 131 A matematikai módszerek alkalmazása a munkalélektanban 133 Orvosi és fiziológiai módszerek a munkalélektanban 138 Tesztek 152 Grafológia 187 Műszerek 189 Az adatgyűjtés és az adatok feldolgozásának, kiértékelésének megtervezése 203 Az adatok felvétele 204 Az adatok kiértékelése 205 Az eredmények értelmezése, általánosítása, hasznosítása 208 Az eredmények értelmezése 208 Az eredmények általánosítása 209 Az eredmények hasznosítása 210 Összefoglaló 213 Kérdések 214 Jegyzetek 216 Munkaelemzés 223 Munkakör-elemzés 228 Emberi tényezők a munkaelemzésben 232 A munkaelemzés szakaszai 234 A probléma meghatározása, a vizsgálandó munka kiválasztása 234 Az adatok összegyűjtésének módszerei 235 WPS- az SHL Munkakör-Elemző rendszer 253 Mi a munkakör elemző rendszer? 253 Munkakör elemzés a WPS segítségével 254 A munkaköri leírás 259 Kritárium-meghatározás 260 Munkakör-tervezés 261 Munkakör-értékelés 263 Teljesítmény-értékelés 266 Összefoglaló 274 Kérdések 275 Jegyzetek 276 Kiválasztás 277 Toborzás 282 A toborzás forrásai 282 Néhány szó frissen végzett diplomásokról 284 A toborzás módszerei 288 Alkalmasságvizsgálat 291 Az alkalmasságvizsgálat célja és hasznossága 291 Egyéni alkalmasság és csapatépítés 294 Az alkalmasságvizsgálatok modellje 297 Leépítés 304 Alkalmasságvizsgálat és kiválasztás az SHL módszereivel 307 Strukturált interjú 309 Személyiségtesztek 311 Kompetencia-teszek 315 Motiváció teszt 317 Képességtesztek 318 Intelligencia-tesztek 327 Érdeklődést vizsgáló kérdőívek 328 HURMIS 329 Értékelő/Fejlesztő Központ 329 Összefoglaló 333 Kérdések 334 Jegyzetek 335 Képzés 337 A dolgozók képzésének jelentősége 341 A képzési szükségletek felmérése 345 A képzési program kidolgozása 349 A tanulást elősegítő és gátló pszichológiai tényezők 353 Vezetőképzés 366 A vezetőképzés módszerei és eszközei 366 Karriertervezés és életpálya-menedzselés 375 A vállalati képzés hatásvizsgálata 377 Összefoglalás 380 Kérdések 381 Jegyzetek 382 A fizikai munkakörnyezet 385 Vizuális környezet 391 A megvilágítás 391 A munkahelyi világítás kialakítása 406 A színek szerepe 407 Akusztikai környezet 419 Hangtani alapfogalmak 420 Az akusztikai környezet hatása a dolgozókra 427 A zajártalom elleni védekezés 434 A rezgések 437 A rezgések fizikai tulajdonságai 438 A rezgések hatása a dolgozókra 440 A rezgések elleni védekezés 447 Klímaviszonyok 448 A munkahelyi klímát meghatározó tényezők 449 A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai 449 Klímakialakítás - a munkahelyi klíma káros hatásai elleni védekezés 456 A légszennyeződés problémája 457 Meteorológiai tényezők 461 A dolgozókra ható meteorológiai tényezők 462 A meteorológiai tényezők hatása a dolgozókra 463 A munkahely és környezete 469 Összefoglalás 471 Kérdések 472 Jegyzetek 474 Fáradtság 479 Mit nevezünk fáradtságnak? 483 Definíció 483 Objektív elfáradás és szubjektív fáradtságérzés 485 Terhelés és igénybevétel 486 A fáradtságvizsgálatok célja, a megoldás lehetőségei 491 Terhelés és igénybevétel fajtái 491 A fáradtsághoz hasonló jelenségek: monotónia, éberségi szint, telítődés 493 A monotónia 493 Az éberségi szint csökkenése 495 Telítődés 496 A fizikai munka okozta fáradtság 499 A szervezet anyag- és energiaforgalma. A megterhelés 500 A szervezet igénybevétele 517 A fizikai munkák jelentősége napjainkban 522 A szellemi munka okozta fáradtság 523 A pszichikus igénybevétel vizsgálatának módszerei 524 Példa a dolgozók elfáradásának vizsgálatára 534 A munka- és a pihenési rendszer 537 Több műszakos munka és az emberi szervezet munkaképességének alakulása a nap 24 órájában 538 Munkaközi szünetek 544 A munkaidő hosszúsága 548 A fáradtságvizsgálatok szükségessége és lehetősége 550 Összefoglaló 551 Kérdések 552 Jegyzetek 554 A munkabiztonság pszichológiai tényezői (Izsó Lajos) 561 A téma aktualitása 565 Az emberi információfeldolgozás törvényszerűségei 567 Az emberi információfeldogozó rendszer általános modellje 567 Rasmussen modellje 575 Az emberi hibázás Reaason-féle alapmodellje 579 A biztonságot meghatározó pszichológiai tényezők 586 Az ember - dolgozó vagy felhasználó - mentális jellemzői 586 A mentális igénybevétel 587 Az ember érzékszervi és fizikai jellemzői 591 Az ember "baleseti hajlama" 592 Az ember időleges állapota 593 A biztonság viselkedés-központú megközelítésének modellje 593 A munkabiztonság szervezési és vezetési kérdései 596 A biztonsági kultúra 596 Emberi hibázásokról történő adat-gyűjtés és feldolgozás mint a biztonságnövelés eszköze 597 Összefoglaló 601 Kérdések 603 Függelék: Néhány - jelentős részben emberi tényezőkre visszavezethető - baleset rövid leírása és elemzése 604 Jegyzetek 626 Az információs technológiák alkalmazásának pszichológiai kérdései (Izsó Lajos) 635 A téma aktualitása 636 A felhasználó és az intelligens termékek interakciója 636 Az intelligens termékek felhasználói felületének alaptípusai: az interakciós stílusok 636 Az interakció megtervezésének általános pszichológiai elvei 641 Menüválasztásos rendszerekről általában 645 Példa a menüválasztásos rendszerekre 646 Példa a kérdés-válasz alapú interakcióra 648 Példa a több adatbeviteli eszközök alapuló interakcióra 650 Példa a beszédhang-alapú interakcióra 650 Példa a grafikus közvetlen manipulációs interakcióra 653 Példa a formakitöltéses interakcióra 655 Példa a parancsnyelvű interakcióra 658 Példa a szöveg-alapú természetes nyelvű interakcióra 660 Az ember-számítógép interakció pszichológiai modellezése: GOMS-modell 662 Intelligens termékek felhasználói szempontú tesztelése és minősítése 672 "Az intelligens termékek" használatba vételt megelőző minősítésének céljai: a komfort, a termelékenység, a hatékonyság és a biztonság fokozása 674 Intelligens termékek felhasználói szempontú tesztelési és minősítési módszerei 674 Emberi tényezők az információs társadalomban 677 Összefoglaló 679 Kérdések 680 Jegyzetek 681 Ergonómia (Antalovits Miklós) 683 Az ergonómia fogalma. Az ergonómiai szemlélet alapjai 687 Az ergonómia tudományának és gyakorlatának fejlődése. Az ergonómia alkalmazásának története 693 Az ergonómia alkalmazásának előzményei, kezdetei 693 Az ergonómia születése. A "fogantyúk és skálák" ergonómiája (1945-1960) 694 Hatvanas évek: az ergonómia ipari alkalmazása; "rendszerergonómia" 695 Hetvenes évek: ergonómia a "munka világán kívül"; termékergonómia 696 Nyolcvanas évek: biztonság és ergonómia; számítógép és ergonómia 698 Fejlődési trendek és távlatok az ergonómiában 702 Ergonómia alkalmazása a piacgazdaság keretei között. Termékergonómia (Egy esettanulmány bemutatása) 705 A termék és a felhasználó kapcsolata 706 Az ergonómiai szemlélet érvényesítése a termékfejlesztés során. A termék ergonómiai minősége: biztonság, hatékonyság, komfort. Elemzési és tervezési módszerek 709 Összefoglaló 725 Kérdések 727 Jegyzetek 728 Függelék - az adatok feldolgozása (Hajtman Béla) 729 Bevezetés 733 Adatfajták 734 Az adatok eloszlása 736 Az adatok transzformációja 738 A középérték 739 A szórás 741 Minta és populáció 743 A változók eloszlása 745 Egy változónak a másikra gyakorolt hatása 748 A korrelációs együttható 753 A különféle transzformációk haszna 757 A statisztikai következtetés 760 A statisztikai jellemzők eloszlása 762 A megbízhatósági intervallum 768 A hipotézis vizsgálat 771 A variancia komponensei segítségével végezhető statisztikai próbák 776 Rangsorolható adatok elemzése 784 Megállapítható adatok elemzése 785 Többváltozós módszerek 794 Hogyan tovább? - utószó helyett 799 Irodalom 817