Munkapszichológia I-II.

TARTALOM I. - II. kötet Előszó 17 Bevezetés: a munkapszichológia tárgya, feladata és története 23 A munkalélektan - pszichológia 25 A munkalélektan a pszichológia rendszerében 27 A munkalélektan a munkatudományok rendszerében 29 A munkapszichológia feladataink meghatározója: a társadalmi és technikai fejlődés 30 A munkapszichológia célja 32 A munkapszichológia feladatai 34 A munkapszichológiai tevékenység helye - az üzem ( Munkapszichológia - üzemi pszichológia) 37 Az üzem mint rendszer 39 A rendszer tanulmányozásának fontos eszköze - a modell 42 A munkapszichológiai tevékenység megindítója - az üzemi probléma 44 A munkapszichológiai tevékenység és a kutatás 47 Kik a munkapszichológusok? 49 Milyenek legyenek a munkapszichológusok? 50 A munkapszichológia alapfogalmai 52 A munkapszichológia története 53 Előzmények I. Tudományos munkaszervezés (Taylor 1854-1915) 55 Előzmények II. A vezetés tudományos megalapozása (Fayol 1841-1925) 57 Kezdetek (1879-1915) 58 Pszichotechnika (1915-1930) 59 Human relations (1930-1950) 61 Ergonómia (1943-) 66 A magyar munkapszichológia története 70 A munkapszichológia módszerei 75 Témaválasztás. A probléma megfogalmazása 80 A kutatási téma megválasztása - a kutatás eredményességnek kulcsa 80 A kutatási probléma megfogalmazása; a kutatási javaslat kidolgozása és elfogadása 83 A hipotézisek felállítása 87 Adatforrások, adatgyűjtési módszerek 88 A dokumentumok elemzése 88 Az irodalom tanulmányzozása 90 A megfigyelés 92 Kérdezés 104 A kísérlet 113 Modellek és szimuláció 117 A matematikai módszerek alkalmazása a munkalélektanban 119 Orvosi és fiziológiai módszerek a munkalélektanban 130 Tesztek 151 Műszerek 189 Az adatgyűjtés és az adatok feldolgozásának, kiértékelésének megtervezése 220 Az adatok felvétele 221 Az adatok kiértékelése 222 Adatfajták 222 Leíró statisztika 224 Matematikai statisztika 231 A kiértékelés gyakorlati végrehatjása 236 Az eredmények értelmezése, általánosítása, hasznosítása 238 Az üzemi szervezet elemzése és fejlesztése (Szervezetpszichológia) 243 Az üzemi szervezet elemzésének és fejlesztésének célja 245 Az üzemi mint szervezet - néhány alapfogalom 247 A szervezetek vizsgálatának módszerei 250 Esettanulmány 251 A szervezeti séma grafikus ábrázolása 251 Szociometria 251 Pozícióelemzés 253 Az önálló döntések mértékének vizsgálata 253 A kommunikáció elemzése 253 Összehasonlító elemzés 255 Laboratóriumi vizsgálatok 255 Operációkutatás 257 Vállalati játékok 257 Matematikai szimuláció 258 Az üzemi szervezetek elmélete 259 A bürokratikus modell 259 A szervezet klasszikus alapelvei 261 A "neoklasszikus"elmélet 262 A modern szervezetelmélet 269 Kommunikáció az üzemben 274 A kommunikáció fogalma 276 Alapvető pszichológiai tényezők a kommunikáció terén (A kommunikáció személyiségpszichológiai megközelítése) 277 A kommunikáció szervezetelméleti megközelítése 284 A szervezetfejlesztés stratégiája 293 Mi a szervezetfejlesztés? 293 Mik a szervezetfejlesztési eljárások 296 A szervezetfejlesztés lehetőségei 300 A munkatevékenység elemzése 303 A munkafolyamat-elemzés célja 305 Ki végezze a munkafolyamat-elemzést? 311 Emberi tényezők a munkafolyamat-elemzésben 312 A vezető szerepe 312 A beosztottak szerepe 313 A munkafolyamat-elemzés szakaszai 313 A probléma meghatározása, a vizsgálandó munka kiválasztása 314 Az adatok összegyűjtésének módszerei 315 Pályalélektan. Pályaválasztási tanácsadás és alkalmasságvizsgálat 345 Pályaválasztási tanácsadás 348 Alkalmasságvizsgálatok 358 Az alkalmasságvizsgálatok célja és hasznossága 358 Az alkalmasságvizsgálatok modellje 365 Egy példa alkalmasságvizsgálati rendszer kidolgozására: a JOY TLF-4 típusú mélykanalas önjáró szállító- és rakodógép-kezelői munkakörének alkalmasságvizsgálati rendszere 371 Beilleszkedés a munkahelyi szervezetbe. Belépők-kilépők: fluktuáció 381 Az új dolgozók beilleszkedése 384 A munkahelyi beilleszkedés jelentősége 384 Mit értünk "beilleszkedés"-en? 386 A beilleszkedést befolyásoló tényezők 387 A pályakezdő fiatalok beilleszkedése 392 A dolgozók munkába való bevezetésének gyakorlata Magyarországon 402 A kilépő dolgozók vizsgálata 403 Munkaerő-fluktuáció, munkaerő-mobilitás 406 Fogalmi tisztázás 406 A fluktuáció hatásai 410 A munkaerő-mobilitás társadalmi funkciói. A dolgozók szakmai karrierje (életpályája) 41 A fluktuáció okai 412 Fluktuációvizsgálatok Magyarországon 419 Sabilitás - a munkaerő-vándorlás csökkentése 424 Képzés és továbbképzés az üzemben 427 A dolgozók képzésének jelentősége 429 A képzési szükségletek felmérése 434 A képzési program kidolgozása 437 A tanulást elősegítő és gátló pszichológiai tényezők 440 A tanulók fizikai környezete 440 Tanulási görbék 442 Az eredmény ismerete (feedback, azaz visszacsatolás, visszajelzés) 445 A megtanulandó anyag szétosztása vagy koncentrálása 447 Transzfer 448 Részenként vagy egészben való tanulás 449 A felnőttek képzésének sajátos pszichológiai problémái 450 Az üzemi képzés és továbbképzés különböző formái 454 A munka melletti iskolai oktatás 454 Betanítás 457 Vezetőképzés 463 Munkavédelmi oktatás 464 Az üzemi képzés és továbbképzés módszerei és eszközei 465 Brainstorming (ötletzápor, ötletroham) 466 Esettanulmány (esetmódszer; case study) 467 Vállalati játékok (stratégiai játék) 469 Kerekasztal-konferencia 470 Hangjáték 471 "Blickfang"-módszer 471 T-csoport (Training group, magatartás-értelmező gyakorlatok) 472 Programozott oktatás 472 Az oktatás technikai segédeszközei (audiovizuális eszközök) 474 Az üzemi képzés hatásvizsgálata 475 Üzemi szociálpszichológia 497 Az üzem informális (nem hivatalos) szervezete 501 Az informális kommunikáció 502 A társadalmi státus az üzemben 503 Szubjektív tekintély, informális hatalom 503 A munkacsoport 504 A munkacsoport nagysága 506 A munkacsoport kialakítása 507 A munkahely szociális klímája 510 Csoportnorma és csoportmorál 513 A munkatevékenység motivációja 515 A motiváció fogalma 515 A dolgozók motiválásának főbb formái 517 A különféle motivációs tényezők szerepe 522 A motiváció hatása 525 A motiváció mérése 525 Attitűd 528 Mit nevezünk attitűdnek? 529 Hogyan mérjük az attitűdöt? 534 Attitűdvizsgálatok a munkapszichológiai gyakorlatban 539 Az attitűd befolyásolása 542 A munkával való megelégedettség 542 A munkával való elégedettség modelljei 543 A munkával való elégedettség vizsgálati módszerei 547 A munkával való megelégedettséget befolyásoló tényezők 548 A munkával való elégedetlenség és következményei 551 Összefoglalás 554 A fizikai munkakörnyezet helyes kialakítása 557 A fizikai munkakörnyezet helyes kialakításának jelentősége 559 Vizuális környezet 564 Fénytani alapfogalmak 564 A látással kapcsolatos néhány alapfogalom 570 A munkahelyi világítás kialakítása 592 A színek szerepe 608 Akusztikai környezet 618 Hangtani alapfogalmak 620 Az akusztikai környezet hatása a dolgozókra 628 A zajártalom elleni védekezés 634 A rezgések 638 A rezgések fizikai tulajdonságai 639 A rezgések hatása a dolgozókra 643 A rezgések elleni védekezés 647 Klímaviszonyok 652 A munkahelyi klímát meghatározó tényezők 653 A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai 659 Hőmunka 666 Klímakialakítás - az üzemi klíma káros hatásai elleni védekezés 669 A légszennyeződés problémája 670 Meteorológiai tényezők 673 A dolgozókra ható meteorológiai tényezők 674 A meteorológiai tényezők hatása a dolgozókra 675 Az üzem és környezete 680 Fáradtság 683 Mit nevezünk fáradtságnak? 685 Definíció 685 Objektív elfáradás és szubjektív fáradtságérzés 685 Terhelés és igénybevétel 686 A fáradtságvizsgálatok célja, a megoldás lehetőségei 689 Terhelés és igénybevétel fajtái 689 A fáradtsághoz hasonló jelenségek: monotónia, éberségi szint, telítődés 690 A monotónia 690 Az éberségi szint csökkenése 692 Telítődés 693 A fizikai munka okozta fáradtság 696 A szervezet anyag- és energiaforgalma. A megterhelés 696 A szervezet igénybevétele 712 A fizikai munkák jelentősége napjainkban 717 A szellemi munka okozta fáradtság 717 A pszichikus igénybevétel vizsgálatának módszerei 718 Példa a dolgozók elfáradásának vizsgálatára 726 A munka- és pihenés rendszer 729 Több műszakos munka és az emberi szervezet munkaképességének alakulása a nap 24 órájában 730 Munkaközi szünetek 735 A munkaidő hosszúsága 741 A fáradtságvizsgálatok szükségessége és lehetősége 742 Az üzemi baleset 743 Mit nevezünk balesetnek? 746 A balesetek vizsgálatának módszerei 747 A balesetek statisztikai vizsgálata 747 A balesetek intenzív vizsgálata 750 A balesetek okaival kapcsolatos elméletek és vizsgálati eredmények 751 A baleset oka: a balesetet szenvedett dolgozó (baleseti hajlam) 751 A baleset oka: a dolgozó környezete 756 Munkavédelmi propaganda és oktatás 759 Rehabilitáció 761 Hogyan tovább? (Útószó helyett) 763 Irodalom 773