Művelődéstörténet I-II.

Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődésének, életmódjának és mentalitásának történetéből. A Gelencsér Katalin által szerkesztett tanulmánykötet - egyetemi, főiskolai hallgatók, művelődésszervezők számára készült, korszerű szerkezete és szemlélete révén viszont a szélesebb nagyközönség figyelmére is érdemes. A szerkesztő-válogatónak látható, érzékelhető törekvése, hogy a tradicionális múlt mellett a társadalom létére, lélektanára is ráirányítsa a figyelmet, igazolván ezzel azt a tényt, hogy a műveltségi tényezők erős hatással vannak, lehetnek a társadalmi létezés minőségére. ; A szöveggyűjtemény a magyarság őstörténetétől kezdve az 1997-es kulturális alaptörvény megszületéséig, tehát napjainkig kíséri figyelemmel a hazai művelődéstörténet főbb mozzanatait. Kosáry Domokos, Glatz Ferenc írásai a történetírás, történettudomány alapvetéséről szólnak, Engel Pál a 11-12. századi társadalom új rendjéről értekezik. Tóth István György a 17. századi család- és iskolamodellt és életmódot, Szakály Ferenc az ország e korabeli művelődési viszonyait tárgyalja. A 18. századi magyar társadalmat Pór János tanulmánya állítja elénk. Veliky János a 19. századi hazai viszonyokról, Nemeskürty István a reformkortól a kiegyezésig, majd a kiegyezéstől Trianonig foglalja össze művelődési viszonyainkat. Gerő András a polgárosodás életkereteit, Hofer Tamás a paraszti műveltség 19-20. századi történetét, L. Nagy Zsuzsa az önszerveződő társadalom kezdeteit mutatja be, Gelencsér Katalin pedig az öntevékeny közösségi művelődés formáiról nyújt távlatos és érzékletes képet. ; A kötet adatokban gazdag kronológiával, a tanulmányok eredeti lelőhelyeinek bibliográfiájával és ajánlott irodalomjegyzékkel zárul. Magyar, angol, német nyelvű rezüméje alapos eligazító. ; A munka jó szerkezete, kiváló válogatásai és kronológiája miatt a magyar művelődéstörténet korszerű összefoglalója.