Megérkezni a misztikus intuíció állapotába a sors legkegyesebb ajándéka. Ezért az adományért kinyújthatjuk a kezünket, elkészülhetünk eljövetelére, kereshetjük a vele való találkozást, ám legbuzgóbb igyekezetünk ellenére is csak egy-egy pillanatra lehetünk részesei. Megállíthatók, rögzíthetők, továbbadhatók-e a lét eme ritka percei? Felmutatható-e a kegyelmi állapot? Talán abban a formában igen, ahogyan egy művészi alkotás is a titokzatos megérzés állapotába segíthet másokat, ha képes meditációra ösztönözni, ha felemel, elvisz: megszabadítva hétköznapi Énünktől. A Mysterium Carnale - Hommage a Pilinszky című kötet, amely a költő születésének 85., halálának 25. évfordulójára jelenik meg, ilyen belső útra hívja az olvasót. Németh Péter Mikola és Németh Zoltán Pál művei különös találkozás eredményeként jöhettek létre úgy, hogy az egymástól függetlenül, más időben és térben született versek és képek a bennük mélyen rejtezkedő, egymást vonzó, egymást érintő, és egymást fedő asszociációs pályákon átlényegülve új gondolati minőséget teremtettek. Olyan verbális és vizuális nyelvet keresnek a Németh testvérek, amely a közös európai emlékezet kitörölhetetlen archetípusú képeivel újra felépíthető, újraéleszthető, hiszen egyes elemei máig is léteznek. Ez a nyelv, melynek az összetevői a keresztény művészet ,,őskorában" keletkeztek: képekben, eszmékben, gondolatokban napjainkig is hatnak. A versek, a vizuális költeményekké átlényegülő fotók üzenete: meditáció a halálról, a halál előtti pillanatokról, a halálutáni lét metamorfózisáról. A szerzők ebben a Pilinszky János emlékének szentelt összeállításban is az elveszett mítoszokat keresik, sajátjaikon keresztül a közös emlékezet lenyomatát. Tér és idő keresztjében, amelyben élünk, több egymásra rétegzett kép faktúrájából rajzolódik ki a ,,Crux gemata", a dicsőséges kereszt leegyszerűsített, elvont jellé vált képe, ám így is csodálatosan gazdag és mély értelmű marad, miként a pünkösdöt, a lélek szétáramlását megidéző vers a Mysterium Carnale is a hús és lélek titkait kutatva ismerős belső tájakra visz, ahol: ,,...a szerelem foltjait / már rég fölmeszelték. / A rejtett vörösek melege / hellyel kínál." És ,,Átrétegződik a tavasz" is. Az elmélkedés és szemlélődés tárgya itt, a ,,testi-lelki hittitok" elvontan metafizikus, ugyanakkor érzékien ,,barokkos" nyelven. A test és lélek, a hit és érzékek megnevezhetetlen birodalmában bolyonghat az olvasó, ahol ,,most egyszerre történik az és ugyanaz": születés, halál, feltámadás.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
