Nagy Péter I-II. (teljes mű, egy kötetben)

Részlet a könyvből: A pétervári Vénusz. - Az Antikrisztus jön! Ő maga, a legutolsó az ördögök között, még nem jelent meg, de fajzatával tele van m.ár az egész mindenség. A gyermekek megcsinálják apjuk útját és előkészítenek számára mindent. Ha minden készen lesz, ha sima lesz az útja, akkor majd megjelenik a maga idején. Közel van már - itt lesz hamarosan! Így beszélt egy megrokkant, hatvan esztendős, kopott irnokzubbonyt viselő öreg, egy ifjú emberhez, aki nanking hálókabátban, papucsba bujtatott meztelen lábbal tilt egy asztal mellett. - Honnan tudod ezt? - mondta az ifjú ember. - Hiszen meg van írva: >>Ennek napját és óráját pedig nem tudja senki, még az égi angyalok sem, még a Fiú sem.<< És te akarnád tudni? Elhallgatott, ásított, aztán azt kérdezte: - Bizonyosan szektárius vagy? - Nem, igazhitű. - Miért jöttél Pétervárra? - Idehoztak Moszkvából, bevételi és kiadási könyveimmel, mert a fiskus azzal gyanúsít, hogy vesztegetési pénzeket fogadtam el. - Elfogadtál valamit? - El hát. De nem szükségből, vagy hitványságból, hanem barátságból, jó lelkiismerettel fogadtam el, amit a törvényszéknél való fáradozásaimért adtak nekem.