Nagy hadvezérek

Vannak emberek, akikről életrajzokat, regényeket és színdarabokat írnak, sőt filmeket készítenek, akik köré legendákat szőnek, akik különös becenevet kapnak. És ha katonákról van szó, nemcsak bajtársaik, hanem az ellenfél elismerését is kivívják. E könyv lapjain egy tucat ilyen katona sorakozik. Különböző korok, különböző népek és háborúk hadvezérei. Ami közös bennük: a hadtudomány és művészet tudatos, vagy ösztönös zsenijei, így tevékenységük a hadak élén - attól függetlenül, hogy uralkodók, vagy beosztott katonák voltak -, hosszabb-rövidebb ideig, de befolyásolta a történelmet. Miért pont ők, és miért nem mások? - kérdezheti joggal az olvasó. Hiszen az emberiség története - sajnos! - tele van háborúkkal, s annak kiemelkedő művelőivel. A fenti meghatározás alapján szerepelnie kellene az ógörög hadművészet olyan kiemelkedő alakjának mint amilyen Epameinondasz volt: olyan római katonai zseniknek, mint Marius és nagy ellenfele Sulla, akik nem csak csatákat nyertek, de forradalmasították a hadügyet is. Szólni kellett volna a Bizánci birodalom kiemelkedő hadvezéréről, a vitéz Belizárról, vagy a keresztes háborúk olyan legendás hőseiről, mint amilyen Szaleddin szultán, vagy ,,oroszlánszívű" Richárd voltak. Dzsingisz kán mellé óhatatlanul odakívánkozik a másik nagy keleti hódító, a ,,sánta" Timur Lenk.