Nagycenk gazdasági néprajza

FÜLSZÖVEG Varjú Sándor 1915-ben született .Szülei korán árvaságra jutottak, házasságukban nehézségek árán taníttatták. Az elemi iskolát és a reálgimnáziumot Makón végezte, majd a szegedi főiskolán és egyetemen tanári oklevelet szerzett. Szolgálatát a szegedi főiskolán díjtalan gyakornokként kezdte, azután különböző pedagógusképző intézetekben, főiskolán tanárkodott. A második világháború után Sopronba került .Az óvóképző igazgatóhelyetteseként pedagógiai, neveléseként pedagógiai, neveléstörténeti és néprajzi tárgyakat oktatott. 1976-ban vonult nyugalomba. Eközben megismerkedett a közeli Nagycenk - a "Legnagyobb Magyar" hazája - szorgalmas népével, és írta meg a Soproni Szemlében és máshol megjelent néprajzi és pedagógiai tanulmányait. 1964-ben bölcsészettudományi doktorátust szerzett, értekezését Nagycenk gazdasági néprajzából írta. Mint a pedagógusképzésben résztvevő tanár főiskolai jegyzeteket, a képzés tárgyköréből 45 tanulmányt írt és szakemberként működött. 1989 óta aranydiplomás tanár. Munkája eredményeként 1993-ban c. főiskolai tanári címet kapott. Jelen könyve pályája betetőzéseként került kiadásra közel 35 évi folytonos bővítés után. "... A szerző szinte aggályos lelkiismeretére vall, hogy jónéhány neves professzora egykori bírálata ellenére a mai kor szemléletének megfelelő bírálatot is igényel művének megjelentetése előtt." "... A kiadás szponzorálását vállalás is jelzi, hogy már vannak olyan anyagilag tehetős polgárai hazánknak, akik lokálpatriotizmustól ösztönözve vállalhatják szűkebb hazájukról szóló írásmű megjelentetését. Bár csak sokan követnék példájukat!" "... A tanulmány a földrajzi adottságon kívül a község fejlődése szempontjából másik fontos tényező szerepét is kiemeli, különösen az emberi tényezőkkel. Így a két összetevő együttesét, összefüggését is föltárja." "... Amig nyújt, azt a föllelhető levéltári anyagok, a már földolgozott írásos irodalom fölhasználásán kívül az élőtanúk gondos megszólaltatásával egészítette ki. Mindezen források jegyzékét minden egyes fejezet végén gondosan közli." "... Maga megjegyzi, hogy két éven át minden idejét a lakosság körében töltve el, a személyes közlések egyre bizalmasabb légkörben zajlottak le. Aprólékos pontossággal jelzi is, hogy kitől hallotta ezt vagy azt, kinek birtokában találhatta meg a tárgyi bizonyítékokat, az egyes foglalkozások eszközeit. Így sikerült e szorgos gyűjtőmunka révén számos olyanról tudomást szerezni, amikről a mai fiatalság - már más foglalkozásra térve át -szinte semmit se tudva, az ő számára teljesen feledésbe merült volna." Vissza TARTALOM Bevezetés 5 Földrajzi helyzet Fekvés, természeti viszonyok 7 Éghajlat, néhány népies időjárási adat 9 Történeti vázlat A községnév értelmezései 14 A község népi elnevezései 15 A Széchenyi család birtokszerzése 18 A lakosság változásai 19 Ragadványnevek 22 Néhány XVIII. századi emlék a cenki nép életéből 25 A Széchenyi család birtokerősítésének korszaka 29 A Széchenyiek és Nagycenk összefonódása 30 Néhány adat a község XIX. századi gazdasági történetéből 33 A falu népe és a Széchenyi család emléke 34 A cukorgyár gazdálkodása és a község 35 Az uradalmi cselédek élete 37 A tej értékesítése 40 A konvenció 41 Gyermekmunka 42 A cukorgyár és a falu kapcsolata 43 A cukorgyár megszűnése utáni gazdasági helyzet 44 Cselédtípusok 45 Külterület Dülők, dülőnevek magyarázata 47 Belterület Település 55 A parasztpolgárság jellege 53 A gazdálkodás színtere A község utcái 58 A telek 59 A ház. A lakóház részei. Az utcai homlokzatok 60 A kapubejáratok. A tornác 61 A hí-lik (herkelik). A konyha 62 A szoba. A katonaszoba 64 A kamra 65 A pince és trumkuszlik 66 A verem. Az etető 67 Az istálló(k) 68 Félszerek. A ház anyaga 69 A ház udvara. A trágyagödör 70 A kút. A pajta 71 A járgány 73 Régi lakóházak berendezése 75 Marhahízlalás és kereskedelem Általános rész 77 A marha megvásárlása 79 A marhák száma 81 A hízlalás és igázás összehangolása 82 Marhatakarmányozás 83 Itatás. Az értékesítés 86 A cenzár 89 A bécsi vásár 90 A marhabélyegzés 91 A marhák egészségvédelme 92 A tejelés haszna 93 Néhány adat a marha felhasználásáról 94 Az ökörkaloda 95 Marhatartás ma 97 Erdőgazdálkodás Előzmények 99 Az erődbirtokosság szervezete 100 Erdőmunkák, a vágásterület kijelölése 102 A faosztó bizottságok munkája 103 A numerázás 104 A favágás 105 Az erdő pótlása. A nyesés (tisztítás) és gyérítés 106 Rőzsézés. A fa felhasználása 107 A Rozmán-féle gatter munkájáról 108 Néhány adat az erdő egyéb hasznáról 109 Vadászat, halászat Az úri vadászat 111 A népi vadászat 113 Rákászat, halászat 117 Rétöntözés 120 A műszaki berendezés 123 Az öntözés leírása 124 A széna aratása 126 A rétek rendben tartása 128 Egyéb állattartás Sertéstartás és hízlalás 131 Tyúktartás, baromfitartás. A A tikászok 133 Lótartás 136 Juhászat 137 Művészkedés, faragás 138 Egyéb művészeti emlékek 139 Néhány szó a viseletről 141 Ipar Ipari létesítmények 142 Bokor Nándor néprajzi hagyatéka 143 Az ipari élet 145 Parasztezermesterk 146 Szerszámok 148 Adatok a cenki malmok életéből 150 A vámolás emlékei 155 A selyemhernyótenyésztés emlékei Nagycenken 157 A termelőszövetkezet 160 Befejezés 162 Adatközlők 163 Irodalom 167 Kéziratos anyagok 170 Képek jegyzéke 172 Szólások, kifejezések, szavak 176 Megjegyzés 183