Naspolya

A Naspolya című könyvet olvasva olyan érzésünk támad, mintha Gáspár Anna meghívott volna minket az otthonába, ahol közelebbi és távolabbi rokonai, szerettei, élők és holtak sorra egymás után személyes ismerőseinkké válnak. Közel kerülnek hozzánk azok is, akikről a nevükön kívül csak keveset vagy éppenséggel semmit sem tudunk: ez a családtörténettel ötvöződő visszaemlékezés egyik szeretetreméltó jellegzetessége. Ugyanakkor azoknak a személyeknek az életében is fehér foltok tátongnak, akikről a szerző sokat tud és szemléletes, plasztikus portrét rajzol. Ilyenkor mérlegelni kényszerül, és ,,kirakós" játékba kezd: saját és mások emlékfoszlányaiból, levélrészletekből, fényképekből pótolja a hiányt. Így egy különleges kollázs technikával írt, képfolyammal gazdagított, izgalmas szöveg jött létre, amely a család történetén túl az elmúlt százötven év Magyarországáról is elmond valami fontosat. Márton László