"Ne bántsd a magyart!" - Bartók és Kodály történelemszemlélete

Közel negyed századdal ezelőtt megjelent esszéket akkor szabad, akkor érdemes újra közölni, ha tartalmuk nem tűnik elévültnek. Legfőképpen pedig, ha az újraközlés idején ugyancsak mondhatnak, üzenhetnek - valakinek valamit. Támogathatja a közlési szándékot az a megfontolás, hogy a korábbi publikálások alig vagy nehezen hozzáférhetőek. S az is, ha nagyobb nyilvánosságot szeretnénk az írásoknak biztosítani. Kiadványunk két írásából először a 80-as évek elején jelent meg különböző lapokban egy-egy részlet (Tiszatáj, Forrás, Alföld, Népszava). Aztán az évtized végén, 1988-ban egyik vidéki, a debreceni Csokonai Kiadó publikált tőlem egy válogatott esszé-kötetet (a kiadó már évekkel ezelőtt megszűnt). Itt jelentek meg először egy helyen ezek a tanulmányok. Abba a kötetbe, érthetően, egymástól merőben eltérő tartalmú publikációk kerültek: a második világháború és annak megítélésével, az erdélyi magyarok helyzetével s az eltűnt parasztvilággal foglalkozó esszék között látott napvilágot ez a két írás. Ki gondolta volna akkor, hogy a cím mögött: 'Hol vannak a katonák?' két legnagyobb zeneszerzőnk történeti szempontú méltatása is ott lehet? Egy-két apróbb módosítást és stiláris javítást nem számítva, mindkét írást az esszé-kötetben megjelent szövegezésben adjuk közre." (Részlet Für Lajos előszavából)