Beszélgető nemzet vagyunk. Társalgunk, eszmét cserélünk, sőt: dumálunk. Van-e aki egy vasúti fülkében egy két-három órát kivető utazás alatt néma marad? Nincs, mert nem lehet. Körülötte viccek hangzanak el, barátságok szövődnek, s fajulnak el az első összeveszésig, megpendül egy-egy házasság lehetősége, melyből a kaján hallással rendelkezők már a majdani válás indokait is kiérzik. "Dumálok, tehát vagyok" - mondaná a nagy bölcselő, ha nem franciának, hanem magyarnak születik.
Ez nem mindig volt ám így! Föltehető, hogy Árpád és népe Vereckénél bejövet még magával hozta Ázsia szűkszavúságát, a magába mélyedő, ennenmagától választ váró, visszhangot nem igénylő mély hallgatásokat. De miután épp itt találtak hazára, a népek országútján, sőt a hadak keresztútján, a rájuk zúduló események forgatagában, a bezúduló hordák elől menekülve, forradalmakat, háborúkat s a velük járó rekvirálásokat és nemi erőszaktételeket átvészelve, lassan megeredt a szavuk. Vész idején nem elég a hangot félreverni; híreket kell kapni, azokat továbbadni, a visszajelzéseket a forráshoz eljuttatni, mert némelykor összebújni kell, máskor meg szétszaladni, s hogy mikor melyiket választjuk, sorskérdés lehet. Azóta sokat járatjuk a szánkat, műveltebben szólva: kommunikálunk, s a tőlünk nyugatra élő, magukat biztonságban érző, s ennélfogva halálosan unatkozó nemzetek "kommunikációs válságába" ez idáig még nem kóstoltunk bele.
Amikor a vészek elvonultak, s a történelem lélegzetet vett, az egymásra utaltak együtt maradtak, és a jajszavak, sikolyok, segélykérések után elkezdtek diskurálni. Így aztán kialakultak az érintkezés szabályai, az illemszokások s a velük járó társalgási sztereotípiák. Abból, ami ezekből fönnmaradt - nyomtatott irodalmunk s nemzetté válásunk kezdeteitől -, ad ízelítőt ez a gyűjtemény.
E párbeszédek nem felkavaróak, nem mélyen szántóak, de korukat, koruk embereit s az embertársak kapcsolatait mélyen jellemzőek. Olvasásukkor ugyan megtévesztően hat ránk a stílus, a körülményes, cirádás, barokk kifejezési mód, mert a gyorsuló időben a mi érintkezésünk is megrövidült, mondataink tömörültek, pengeváltásunk szikrázóbb. A servus humilius-ból (=uraságod alázatos szolgája) később csak szervusz lett, már már szia. Ha egymás egészsége iránt érdeklődünk, a nehézkes, részletes látlelet helyett beérjük egy hogy vagy? - köszönöm, jól-lal. De mindez csak a szövet, amelyből a ruha készül, alatta nem sokat változott a beszélgetések témája, a test. Igaz, mi vendégeinket a kávé és csokoládé után nem herbateával, hanem kínaival vagy grúzzal kínálgatjuk, hasfájás esetén nem a köldökünket kenjük be szerecsendió-olajjal, hanem röntgenre megyünk. De az átvilágított kép sem mindentudó, és kopaszodás ellen máig sincs feltalálva a "növesztő hajkenő", aki takargatni akarná, ma is parókára szorul. Másfelől viszont mindmáig észlelhető a "magyar könyvek ellen az előítélet". A rossz író ma is hordja és "még ajándékul is osztogatja firkálásait", s sznobjainak szemében a külföldi író ígéretesebb, mint az itt honos. Az avantgarde-ot 1805-ben a színházi néző éppolyan gyanakvással fogadta, mint a mostani. "Az újmódi néző játékot", melyekben a "legszebb áriák borházakba való mocskos énekek", a mostani néző is borzadva emlegeti.
A világ 1805 óta több ízben is kifordult sarkaiból, de a társalgásnak csak formája változott, tartalma alig. Talán épp ez a varázsa ennek a gyűjteménynek! Végre egyszer őseinkkel diskurálhatunk, s bár az ő szavuk ódonabb zengésű, veretesebb, mégis a miénk. Az évszázadokon átszólva is kitűnően megértjük egymást.
TARTALOM
Előszó (Örkény István) 5
Részletek az első magyar nyomtatványból. Heyden Sebald: Gyermeki beszélgetések 1531-ből 9
Régi nyelvkönyvekből "öszveszedett tanulságos beszéllgetések" (1749-1848)
A nyelvtanulásról I-III. 23
A magyar nyelvről 30
Megszólítás, avagy arról való beszélgetés, miképpen kell köszönteni valakit, mikor össze-találkozunk I-III. 35
Az időkről, az időjárásról I-IV. 39
Útbaigazítás 43
A házi eszközökről 44
Beszélgetés a háznak részeiről és az konyhához valókról 47
Beszélgetés az szobáról és kamaráról, közönségesen arról, amit bennek láthatni 49
Reggeli beszélgetések I-VI. 53
A fölöstökömözésről 61
Az öltözetről s először a férjfiakéról 64
Beszélgetés a több öltözetekről u. m. kalap, parok, fejér ruhák, kesztyűk, pálca és kardról sat. 69
Beszélgetés az asszonyok öltözetéről két leányok között 73
Készülődés az ebédre 78
A beszélgetés módjáról, amellyel az ember az asztalnál él I-V. 79
Az ételnek módjáról s egyszersmind húsról, vadhúsról, bépácolásról, kertbéli gyümölcsről és ami ezekhez illő 90
A borról 94
Asztali jelenet 97
A herba thea és kávé italról és az ott előforduló dolgokról I-IV. 100
Ebéd utáni időtöltés 108
Vacsoravendég 111
Esti beszélgetés a hálószobában 113
Pletykák I-V. 115
Séta a ligetben 122
Ifjak beszélgetése 124
Bál előtt 126
Tánc közben 127
Bál után 129
Asszonyi szépségről 131
Lánykérés 134
Házasságról I-II. 136
Párbaj 140
Egy fiatal asszonyság s orvosa közt 142
Nyavalyák és orvosságok I-III. 144
A himlőoltásról 151
A tyúkszem és a tyúkszemirtó 153
Egy paraszt és egy kuruzsló 155
Beszélgetés az halottról és azhoz tartozandókról 159
Az örökség 162
Egy hitelező és adósa 465
A loteriáról 167
Egy koldus és egy fukar gazdag 169
Szolgát fogadni 171
Egy asszonyság s egy komorna 173
Bérkocsissal 175
Pénzváltáskor 176
Fodorítóval 178
Kereskedésről 180
Piacon 182
Edényvásár 185
Beszélgetés a posztóssal azonokról, melyekből öltözet készül 189
Posztó- és selyemárus 193
Kalapossal 195
A szabóval 197
A vargával 199
Kárpitossal 201
Lóvásár 203
Nyereg- és kocsigyártóval 205
Egy kereskedő és legénye 207
Az aratásról I-II. 210
A szőlőművelésről 214
A kertészetről 216
A vadászatról 218
Madarászatról 220
Halászatról 222
Katonaságról 224
Útban I-II. 227
Utazás a vaspályán 230
A vámtisztekkel 232
Megérkezvén a vendégfogadóban 233
A szállásnak kibérléséről 235
A nevelésről 239
Az ápolónő és a gyermek 242
Diákok beszélgetnek I-VI. 244
A vívoskolában 251
Az írásról és írószerkeről I-II. 253
Könyvnyomtatóval 256
Egy író és egy könyvárus 258
Könyvárussal I-II. 261
A románokról 264
A könyvkötő I-II. 265
Egy asszonyság s egy festő 269
Beszélgetések a színházról I-III. 271
A hangversenyben 276
Pest városának megtekintése és leírása 279
Kávéház 289
Függelék, utószó és jegyzetek
Egy török hadifogoly följegyzései 295
Egymással való beszélgetések 297
A boltossal való beszélgetés 298
Az út tudakozásrul 299
A vendégfogadórul 300
A kocsmárossal való számvetésrül 301
Utószó (Szabó G. Zoltán) 303
Szójegyzék 317
Bibliográfiai válogatás 319
Képek jegyzéke 325
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
