Nemzeti kultúra - kulturált nemzet (1867-1987)

TARTALOM: Bevezető 7 Hagyomány és megújulás a kultúrában (Polgári és marxista történetírás) Marxi alapok és kérdőjelek. A polgári történetírás vonulatai. Új szintézis 13 Polgári fejlődés, nacionalizmus, asszimiláció a XIX. században (A magyar nemzeteszme társadalomtörténetéhez) Polgári fejlődés és kiegyezés. Polgári munkaszervezet - nemzeti-vallási asszimiláció. Megyei dzsentri és idegenellenesség. A hivatalnok-polgár értelmiség. Társadalmi asszimiláció - nemzeti asszimiláció 36 Zene, politikai közgondolkodás, nemzeti eszmények a századfordulón (Bartók Béla Kossuth-szimfóniájának társadalomtörténeti gyökerei) Idegenellenesség, antiszemitizmus. Türelmetlen nacionalizmus. Közízlés és nemzeti romantika. Szakmai program - új zene 56 A polgári elitképzés műhelye (Történészképzés az Eötvös Kollégiumban) A modern tanártípus, Mika Sándor. Szakszerűség, liberális történetszemlélet. Európai színvonalon. Szabadgondolkodás a két háború között 66 Alkotmányos önállóság és történetírás (A "bécsi" magyar történetírók köre) "Közösügyek" és történetszemlélet. Negyvennyolcasság és a történetírás. A felbomlás felé 82 Trianon és a magyar történettudomány (Történetírás, ideológiai közeg) Történetíró - ideológiai közeg. Történetírás - tudománypolitika. Nemzeti-nemzetiségi kérdés a történetírásban. Történeti tudat, a politika ideológia intézményei 104 Kultúrpolitika és szaktudomány, 1919-1931 (Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány) A történetírás politikai funkciója. Az intézmények a köznapi gondolkodás formálásában. Ellenforradalom, a történettudomány ideológiai funkciója. Ideológia, szaktudomány, közönség. Tudományszervezés, tudományágon belüli tervszerűség. Elnök-miniszter és törzsgárda. Mecénások - állami dotálás. A program jellegéről 121 Kultúrpolitika, kurzusideológia, rádió (1927-1937) (A magyarországi tömegkultúra alapelemei a két háború között) A kultúrpolitika új célja: a tömegek. Nemzetnevelés és Rádió. Nemzetnevelés - kontra üzleti érdekek. Kurzusideológia és Rádió. Közműveltség és Rádió 179 Sajtópolitika, hivatalos ideológia (1932-1936) (A Gömbös-kormány sajtópolitikájáról) Totális államszervezés - sajtótámogatás. Miniszterelnökség és a megye. Irányított sajtópolitika. Kormánylap - sajtószubvenció 225 Domanovszky Sándor. Történetíró és tudományszervező (A magyarországi gazdaság- és társadalomtörténet-írás történetéből) Gondos iskolázottság. Krónikatanulmányok, filológia, nemzeti ideológia. A gazdaság és a társadalom intézményei. A mezőgazdasági termelés üzeme. A Habsburg-kérdés 1920 után. A tudományos nagyüzem adminisztrátora. "A professzor" 242 Szekfű Gyula. Nemzeti történetíró a forradalomak után (Szekfű Gyula életpályájáról) Egy generáció megrázkódtatásai. Egyházi gimnázium - liberális elvek. Szakmai színvonal - európai tájékozódás. Hivatalnokszemlélet - polgári nemzeteszmény. Történetíró - nemzeti sorskérdések. Nemzeti történetíró - konzervatív polgár. Polgári nemzeteszmény - "forradalmi" türelmetlenség 275 Hóman Bálint. Szokásszerűség, társadalom (A modern forráskritika és társadalomtörténet-írás Magyarországon) Hivatalnokcsalád. Hercegi levéltáros - átértékelő történetírás. Egyetemi tanár - szerkesztő. Marxizmus - egyéni utak. Írástörténet - értelmiségtörténet. Világtörténet - kortörténeti-kritika. Szociológia - a szocialitás eszménye 329 A történeti-politikai gondolkodás a felszabadulás után (Pártpolitika és történeti közgondolkodás) A polgári korszak ideológiai intézményei. A politikai gondolkodás történeti töltése. A párt ideológiai módszerének forrásvidékéről. Megjegyzések a történeti megismerés természetéről. Pártok politikája és a historizálás 366 Marxi elmélet és történeti szaktudomány A mozgalom és szaktudomány igényei. Polgári szaktudomáyn és Marx. Elmélet és szaktudományos módszertan 384 Történetírásunk és az utóbbi negyven esztendő (Azonosságtudat történelemhez, nemzethez, társadalomhoz) A hagyományos magyar középosztály azonosságtudatáról 1945 után. A zsidó középosztály azonosságtudatáról 1945 után. A munkásságról és a parasztságról 1945 után. A trianoni és párizsi békerendszerek keltette konflikutosk. A védhatalmi nacionalizmus újabb konfliktusok lehetséges rendezéséről. A politikai intézményrendszer lehetésges reformjáról. A gazdasági és a politikai azonosságtudat ellentmondásáról 402 Rövdidítésjegyzék 424