Nemzeti művelődés - egységesülő világ

Az írások a 2007. november 30. és december 1. között megrendezett Nemzeti művelődés - egységesülő világ című konferenciára készült előadások szerkesztett változatai. Mi indokolta, hogy különböző nézeteknek adtunk teret? Az a meggyőződés, hogy noha az egységesülés (mondialisation, ­globalization) korántsem mai keletű, a jelenkorban minőségileg új alakban jelentkezik, s lehetséges következményeiről többféleképpen lehet vélekedni. "A Magyarországon és a környező országokban élő, magyar nyelven beszélő, vagy magukat a magyarsághoz tartozónak vélő emberek közös történelmi tudata megvan, nagy kérdés az, hogy elég szilárdan hiszünk-e egy közös jövő lehetőségében." Az ebben a mondatban megfogalmazott aggodalom indokoltságát mások okfejtése is megerősíti. Szóba kerül "az ifjabb nemzedék elvándorlása", és a bezárkózás bírálataként olvasható a figyelmeztetés, mely szerint "A puszta megőrzés politikája [...] hamar üressé vált". A különböző nyelvi közösségek érintkezését, párbeszédét biztosító fordítás mibenlétével foglalkozó református püspök s költő, Szász Károly, Toldy Ferenccel vitatkozván, már 1859-ben arra emlékeztetett, hogy az idegen megértése erőfeszítést igényel, aki erre törekszik, annak "saját nemzeti ízlése nyűgeiből ki kell vetkőznie". A kötet szerzői: Bodor Péter - Debreceni Attila - Domokos Mariann - Feldmájer Péter - Fórizs Gergely - Gergely András - Gróh Gáspár - Györffy Miklós - Hajdu Péter - Hites Sándor - Horváth Iván - Hózsa Éva - Józan Ildikó - Karasszon István - Kiss Álmos Péter - Kiss Paszkál - Kiss Ulrich - Németh Bence - Őze Sándor - Peremiczky Szilvia - Pléh Csaba - Szegedy-Maszák Mihály - S. Varga Pál - Varga Tünde - Zákány Tóth Péter - Zsengellér József