Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950

Baranya megye szovjet megszállásával 1944 november végétől új politikai berendezkedés, koalíciós irányítás vette kezdetét, néhány héttel korábban az 1944. december 21-én Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása előtt. A megye területe a trianoni országhatár visszaállítása miatt ismét változott. A ,,baranyai háromszög" falvai, az egykori Baranyavári járás nagyobb része, ismét jugoszláv fennhatóság alá kerültek A megye politikai irányításának további jellegzetessége a frontvonalak által Debrecentől való elzártsága, ami hónapokon keresztül nagy mértékű önigazgatást tett szükségessé. A kormányzati befolyás a hadi események nyugatra tolódását, a kormánynak és a nemzetgyűlésnek Budapestre történt költözését követően fokozatosan nyert teret. A megye politikai irányítása kétpólusúvá vált. Elvi, gyakran azonban szükségszerűen gyakorlati politikai, vagy esetleg közigazgatási feladatot látott el a mindenkori főispán, illetve paritásos alapon Pécs város és Baranya megye Nemzeti Bizottsága. Utóbbi elnöke több eseteben is a mindenkori főispán volt. A főispáni tisztségeket, a Pécs városit és a Baranya megyeit dr. Boros István (MKP) 1945, dr. KertészEndre (FgKP) 1946-1947,dr. Gyetvai János (MKP-MDP) 1948-1949,és dr. Münnich Ferenc (MDP) töltötte be. Legtöbbször ugyanaz a személy mindkettőt. Kivétel volt dr. Münnich Ferenc Pécs város főispánja. A főispánok kapcsolata a kormányzati szervekhez, elsősorban a Miniszterelnökséghez és a Belügyminisztériumhoz, a konszolidáció eredményeként egyre inkább a korábbiakban kialakult rendszerben működött, vagyis a főispánok rendszeresen jelentést tettek a megyében kialakult helyzetről, illetve közvetítő szerepet töltöttek be a kormányzat és a megyei önkormányzat között. A főispánok irataiban megjelentek a kormányzati szervek rendelkezései, tájékoztatói is. A nemzetiségi ügyek a főispánok tevékenységében némi időeltolódással tűntek fel, aminek egyik oka a megszállás tényéből adódott. A megyei közigazgatási hálózat ugyanis szétesett, a községi, illetve a járási szervek magukra maradtak, döntéseiket önállóan voltak kénytelenek meghozni. Az első önálló döntésű ügyet a német lakosságra vonatkozó, a Vörös Hadsereg 1944. december 22-én hozott mozgósítási parancsának a végrehajtása jelentette, ami a főispánnál csak a Szovjetunióba elszállítottak felkutatásában jelentkezett. A magyarországi németség ellen a továbbiakban a magyar kormányzati szervek léptek fel, fellépésük a kollektív felelősségrevonásban csúcsosodott ki. A magyar felelősségrevonás egyes eseményei: internálás, nemzethűség vizsgálat, földreform során végrehajtott vagyonelkobzás, telepítések elviselése, össze-, át- és kitelepítés Németországba, vagyon- korlátozás. A megyében élő horvátok és szerbek ügyei a németekénél jóval szűkebb körben és mennyiségben jelentkeztek, elsősorban politikai és oktatási jellegűek. Figyelemre méltó a cigányság ügyeinek első megjelenése a főispánok előtt. Kötetünk a nemzetiségekre vonatkozó csaknem valamennyi ügyet, összesen 151-et, fel öleli. Szelekciót csak néhány esetben hajtottunk végre, akkor, ha az érintett irat nem jelen tett újdonságot. Az egyes dokumentumokat tematikus csoportosításban, szöveghűen adjuk közre. (A kötet Bevezetője)