Növényszervezettan és növényélettan

963-18-3006-3 Fekete-fehér ábrákkal, illusztrációkkal. Tankönyvi száma: 42 230/I. TARTALOM Bevezetés 25 Sejttan A sejtelmélet 35 A sejtstruktúra kialakulása 36 A növényi sejt felépítése 40 A sejt molekuláris organizációja 45 A víz és az ionok jelentősége 45 A fehérjék 46 A nukleinsavak 49 A szénhidrátok 52 A lipidek 54 A sejtmembránok ultrastuktúrája 55 A citoplazma 57 A citoplazma kémiai és fizikai sajátosságai 57 A citoplazma általános struktúrája 58 A citoplazma határhártyái, a plazmalemma és a tonoplaszt 60 Az endoplazmatikus retikulum 61 A riboszómák 63 A Golgi-appartus vagy diktioszóma 65 A mitokondriumok 67 A mikrotestek 70 A mikrofilamentumok. A citoplazma áramlása 71 A mikrotubulusok 71 A centriólumok 73 A csillangók és az ostorok 75 A citoplazma vakuólumrendszere 75 A sejtnedv-vakuólum és a sejtnedvanyagok 76 A lizoszómák 81 A szferoszómák 82 A tejnedv 83 A lüktető vakuólumok 83 Biokatalizátorok, enzimek, vitaminok, hormonok 83 A citoplazma zárványai 84 Fehérjezárványok 85 Szénhidrátzárványok 86 Zsír- és olajzárványok 86 Illóolajok, gyanták, balzsamok 87 Kristályzárványok 88 A színtestek (plasztiszok) 90 A kloroplasztiszok 91 A fotoszintetikus organellum ősi típusai 92 A lemezes kloroplasztiszok 93 A gránumos kloroplasztiszok 95 A tilakoid-membránok ultrastruktúrája 99 A kloroplasztiszok 100 A leukoplasztiszok 101 A plasztiszok eredete 102 A plasztiszok zárványai 102 A keményítő (amylum) 103 A zsíros olaj 105 A fehérje 105 A sejtmag 105 A sejtmag általános jellemzése és jelentősége 105 A sejtmag állapotai 108 Az interfázisos sejtmag 109 A maghártya 109 A kromatinállomány 109 A nukleolusz 111 A sejtmagnedv 111 Az osztódó vagy kinetikus mag 111 A kromoszómák 111 A kromoszómák kémiai összetétele 112 A kromoszómák fénymikroszkópos struktúrája 113 A kromoszómák szubmikroszkópos struktúrája 116 A politén kromoszómák 116 A kromoszómák individualitása és száma 117 A tulajdonságok átadása. A mutáció 118 A sejtciklus 120 A mitózis 12 A meiózis 126 Az amitózis 131 Az endomitózis 132 A sejtkeletkezés módjai 132 A sejtfal 134 A sejtfal jelentősége és építőanyagai 134 A sejt osztódása és a sejtlemez kialakulása 135 A plazmodezmoszok 136 A sejtfal növekedése és réteges felépítése 137 A sejtfal vastagodásai 138 A sejtfal elsődleges kémiai alkotói és a sejtfal ultrastruktúrája 144 A sejtfal alapállománya 144 A sejtfal váza 145 A cellulóz sejtfal ultrastruktúrája 145 A sejtfal másodlagos átalakulásai 150 A sejthalál 151 A növényi törzsfejlődés útja az egysejtűtől a soksejtű test kialakulásáig A növényi törzsfejlődés útja az egysejtűtől a soksejtű test kialakulásáig. A főbb organizációs típusok. 155 Protphyta 156 Thallophyta 156 Cormophyta 162 A telomaelmélet 163 A növények szövettana, histologia A merisztémák és a differenciálódás folyamatai 169 A merisztémák osztályozása 170 A merisztémák citológiai sajátságai 173 A differenciálódás 173 A differenciálódás kauzális nézőpontból 174 A differenciálódás módjai és típusai 176 Endomitikus poliploidia 176 Vakuolizálódás 176 Növekedési differenciálódás 176 Sejtfalvastagodási differenciálódás 178 A sejtfal anyagaiban bekövetkező változások 180 Egyes sejtfalak eltűnésével, felszívódásával kapcsolatos differenciálódás 180 Sejtközi járatok differenciálódása 180 Idioblasztok differenciálódása 182 A környezeti tényezőkkel összefüggő differenciálódások 182 Egyszerű szövetek differenciálódása 184 A bőrszövetrendszer 184 Elsődleges bőrszövetek 185 Az epidermisz 185 Gázcserenyílások vagy sztómák 188 Növényi szőrök vagy trichomák 194 A rizodermisz 198 Másodlagos bőrszövetek 199 A periderma 199 A héjkéreg 202 A sebpara 202 A paraszemölcsök 202 A szállítószövet-rendszer 203 A xilém (xylem) 205 Az elsődleges xilém 205 A másodlagos xilém 205 A xilém sejtes elemei 207 A floém (phloem) 209 Az elsődleges háncs 209 A másodlagos háncs 209 A háncs sejtes elemei 210 A szállítónyalábok és típusai 213 Az alapszövet-rendszer 219 Parenchimatikus vagy valódi alapszövetek 219 Asszimiláló alapszövetek 219 Raktározó alapszövetek 220 Víztartó alapszövetek 221 Átszellőztető alapszövetek 221 Mechanikai alapszövetek 223 A kollenchima 223 A szlerenchima 224 Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek 231 Külső kiválasztású (extracelluláris) berendezések 232 Florális nektáriumok 233 Extraflorális nektáriumok 234 Ozmofórák 234 Hidatódák 235 Belső szekréciós (intracelluláris) berendezések 236 Kiválasztósejtek 236 Oldásos sejtközi járatok 236 Tejcsövek 236 A növények szervei, organigraphia A vegetatív szervek morfológiája 241 Az embrió részei és a csíranövény kialakulása 241 A harasztok embriója 241 A magvas növények embriója 242 A gyökér morfológiája 247 A gyökércsúcs szöveti felépítése 250 A gyökér szöveti felépítése 251 A gyökér elsődleges kérge 252 A gyökér központi hengere 255 A gyökér hisztogenezise 56 Az oldalgyökerek képződése 257 A gyökér másodlagos vastagodása 257 Gyökérmódosulások 258 A hajtás morfológiája 263 A rügy 263 A vegetatív hajtás tenyészőkúpja 265 A szár elsődleges szöveti felépítése 267 A szár és a levél nyalábjainak kapcsolata 270 A nyalábok hosszanti lefutása a szárban 270 A nóduszok szöveti felépítése 272 A gyökér- és szárnyalábok csatlakozása 274 A hajtástengely szöveteinek gyarapodása, elsődleges vastagodások 274 A hajtástengely másodlagos vastagodása 277 A kambium 277 A másodlagos vastagodások általános formái 281 Fás egyszikűek vastagodása 283 A fatest szerkezete 283 A tűlevelű fák évgyűrűszerkezete 285 A lombos fák évgyűrűszerkezete 288 A bélsugarak 290 Geszt és szijács 291 Kemény- és puhafák 292 A fa hasíthatósága, ággörcsök 292 A háncstest 293 A fák mérete és kora 296 Szár- és hajtástípusok 297 Módosult föld feletti hajtások 298 Módosult földbeni hajtások 298 A hajtás élettartama 301 A hajtás filogenezise 302 A levél morfológiája 303 A levélkezdemények kialakulása 303 A levélállás szabályai 304 Levéltípusok: sziklevelek, allevelek, fellevelek 307 A lomblevél szöveti felépítése 307 Tűlevelek 310 A szállítószövetek fejlődése 311 A levél erezete 312 A levél szilárdítószövetei 316 A levél kiválasztószövetei 316 A levél szöveti felépítése 316 A levélhüvely szöveti felépítése 316 A levél külső morfológiája (levélalap, levélnyél, levéllemez, egyszerű és összetett levél) 318 Eltérő levélalakulások, módosulások 321 Felemáslevelűség vagy heterofilia 321 Egyenlőtlen levelűség vagy anizofilia 322 Levélmódosulások 322 A levél filogenezise 324 A lombhullás 324 A generatív szervek morfológiája és a növények nemzedékváltakozásos fejlődésmenete 324 Az egysejtűek reproduktív tevékenysége 325 A nemzedékváltozások típusai 326 Izomorf nemzedékváltakozás 327 Heteromorf nemzedékváltakozás és a többsejtűek reproduktív szerveinek néhány típusa 328 A mohák kétszakaszos nemzedékváltakozása 329 A harasztok nemzedékváltakozásos fejlődésmenete 330 Az izospórás harasztok fejlődésmenete 332 A homoiosprórás harasztok fejlődésmenete 333 A heterosprórás harasztok fejlődésmenete 334 A magvas növények nemzedékváltakozásos kétszakaszos fejlődésmenete 338 A nyitvatermők nemzedékváltakozásos fejlődésmenete 338 A zárvatermők fejlődésmenete 341 A virág morfológiája 341 A virág ontogenezise 342 A virágtakaró 344 A csésze 344 A párta 345 A lepel 346 Az ivarlevelek tája 346 A porzótáj 346 A porzó anatómiája 346 A portok 347 A pollen 349 A porzók elhelyezkedése és egymással való kapcsolata 352 A pollen gyakorlati jelentősége 354 A termőtáj 356 A termőlevél anatómiája 357 A magház és a magkezdemények 358 A magház helyzete és a placentáció típusai 358 A magkezdemény szerkezete és helyzete 361 A makrogametogenezis 362 Virágképlet és virágdiagram 364 Virágzatok 366 Egyszerű fürtös virágzatok 366 Egyszerű bogas virágzatok 368 Összetett virágzatok 369 A megporzás és a virágbiológia vázlata 370 A megporzás módjai 373 Vízporozta vagy hidrofil növények 373 Szélporozta vagy anemofil növények 374 Rovarporozta vagy entomofil növények 375 A virágok illata és színe 375 A virágok illatanyagai 376 A virágok tarkasága és tagoltsága 376 Virágtípusok 377 A megtermékenyülés folyamata 381 A megtermékenyítés elmaradása, az apoximis formái 384 Az embriófejlődés folyamata és a mag kialakulása 384 A táplálószövet kialakulása 386 A maghéj kialakulása 387 A termés fejlődése 389 Egyszerű száraz termések 390 Száraz, felnyíló termések (tüsző, hüvely, becő, tok, szütyő) 390 Száraz, zárt termések (szemtermés, kaszattermés, makk, makkocska, aszmag, ikertermés, lependék, ikerlependék) 393 Egyszerű húsos termések (bogyó, paprikatermés, narancstermés, kabak, csonthéjas termés, almatermés) 394 Csoportos és áltermések (csoportos tüsző, csoportos csonthéjas termés, szamócatermés, csipkebogyó, epertermés, fügetermés, ananásztermés) 397 A termés leválása 397 A magvak és termések elterjesztése 398 A virág filogenezise 399 A fontosabb növénymorfológiai irodalom 401 Az élettér és az életmód hatása a növény testszerveződésére Alkalmazkodás a vízhez és a hőmérséklethez 406 Vízbe merülten élő növények, hidrofita 406 Vízben úszó növények 407 Mocsárnövények 407 Fán lakó növények, epifita 408 Szárazkörnyezeti növények, xerofita 409 Párnanövények 411 Közepes vízellátású növények, mezofita 412 Alkalmazkodás a fényviszonyokhoz 412 Alkalmazkodás a mechanikai igénybevételekhez 414 Alkalmazkodás szokatlan táplálkozási viszonyokhoz (szaprofitizmus, parazitizmus, szimbiózis, ovaremésztés) 415 Növényélettan, physiologia A növényélettan bevezető alapkérdései 419 A növényélettani kutatás tárgya és tárgykörei 419 A növényélettan helye, feladata és kutatási módszerei 420 A növényélettan helye és feladata 420 A növényélettan kutatási módszerei 422 A környezet és az életfeltételek hatása a növények életfolyamataira 423 Az életfeltételek fogalma és csoportosítása 423 Az életfeltételek intenzitása és az optimumgörbe fogalma 425 Az életképesség, a lappangó vagy latens élet és a szunnyadó élet vagy anabiózis 427 A kevésbé ismert vagy ismeretlen környezeti tényezők kérdése 427 A növények táplálkozási formái és tápláló anyagai 429 A növényi energiagazdálkodás alapjai 429 A növények táplálkozási formáinak áttekintése 431 Autotróf növények 432 Fotoszintetizáló klorofillos növények 432 Fototróf vagy fotoredukáló baktériumok 432 Kemoszintetizáló baktériumok 432 Heterotróf növényi szervezetek 434 Szaprofitizmus vagy televénylakó életmód 434 Parazitizmus vagy élősködő életmód 436 Inszektivora vagy rovaremésztő növények 436 A szimbiózis vagy együttélés 436 A növényeket tápláló anyagok 437 A növényeket tápláló elemek minőségi hatása 438 A szén, oxigén, hidrogén 439 A nitrogén 440 A foszfor 440 A kén 441 A kálium 441 A kalcium 442 A magnézium 443 A vas 443 A bór 443 A mangán 444 A réz 444 A cink 445 A molibdén 445 Egyéb elemek növényélettani szerepe 445 Az elemi tápanyagok mennyiségi- és arányviszonyainak szerepe 445 A vízkultúrás vizsgálatok 446 Az ionantagonizmus kérdése 449 A növényi tápanyagválogatás környezetváltoztatási hatása 450 A tápanyagok újrahasznosítása, reutilizációja 450 A vízkultúrák gyakorlati haszna 450 Természetes kísérletek és egyéb módszerek a növényi táplálékok vizsgálatában 451 Szabadföldi és tenyészedényes termesztés 451 A fitotronban való nevelés 452 A növényi test kémiai elemzése 452 Izotópos vizsgálatok 454 Az elemi tápanyagok mennyiségi szerepe és a hozadék kérdése 455 A Liebig-féle minimumtörvény vagy minimumszabály 455 Mitshcerling terméshozadék-szabálya 456 A tápanyagok visszapótlásának anyagai és alkalmazásuk formái 457 Közvetlenül ható vagy direkt trágyák 457 Közvetetten ható vagy indirekt trágyák 459 A trágyák alkalmazásának formái 460 Disszimiláció (légzés és erjedés) 460 A disszimiláció funkciói 460 A légzés és az erjedés fogalma 462 A légzés erőssége 463 A vonatkoztatási alap kérdése 463 A légzés erőssége és a külső tényezők 464 A légzés erőssége és az élettani kor 465 A légzési szubsztrátumok és a légzési hányados 466 A légzés bevezető szakasza 468 A mikroorganizmusok erjedéseinek élettana 469 A katabolit represszió 472 Erjedések a magasabb rendű növényekben 472 A pentóz-foszfát-ciklus 474 A citrát-ciklus 475 A zsírsavak légzésbeli felhasználódása és a glikogenezis 477 A terminális oxidáció fogalma 479 A légzéslánc és az oxidatív foszforilálás 480 A Pasteur-effektus 482 A mitokondriumok második légzési útja 483 Egyéb enzimek mint terminális oxidázok 485 A szuperoxidgyök és a hidrogén-peroxid keletkezése 486 Szabadgyök-reakciók a szervezetben 487 A szabadgyök-reakciók enzimes szabályozása 490 A szén-dioxid asszimilációja 492 Autotrófia, heterotrófia, mixotrófia 492 A fotoszintézis lényege, formáinak csoportosítása 493 A fotoszintézis erőssége és a külső tényezők hatásai 495 Általános megjegyzések 495 A szén-dioxid hatása a fotoszintézis erősségére 495 A fény erősségének hatása a fotoszintézisre 497 A hőmérséklet hatása a fotoszintézisre 499 A fotoszintézis fotokémiai és sötét-reakciói 499 A fotoszintetizáló pigmentek 500 A fotoszintetikus segédpigmentek 503 A pigmentek fotoszintetikus szerepének igazolása 505 A fotoszintetizáló pigmentek színe mint alkalmazkodás 506 A fotoszintetizáló színanyagok helye a sejtben 507 A fotoszintetikus egység 508 A fokozó hatás (Emerson-effektus) 510 A fotoszintetikus elektronszállítás 510 A nem ciklikus foszforilálás 513 A ciklikus foszforilálás 516 A szénhidrátok keletkezése a fotoszintézisben 517 A kloroplasztisz együttműködése más sejtrészekkel 518 Az aminosavak keletkezése a fotoszintézisben 521 A fotorespiráció 522 A hatékony fotoszintézisű növények sajátságai: a "koszorú-bélyegek" és a "C4-út" 526 A C4-típusú fotoszintézis jelentősége 529 A fotoszintetizáló baktériumok 530 A fotoszintézishez kapcsolódó nitrogénkötés 531 A kemoszintézis lényege és formái 532 A kemoszintézis biokémiája 534 A növények nitrogén-asszimilációja és a nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréje 534 A nitrogén körforgalma és a talaj ásványi nitrogénjének eredete 535 A nitrogén körforgalma a természetben 535 A talaj ásványi nitrogénjének eredete 536 A növényi mikroorganizmusok nitrogénkötése 537 A Rhizobium-félék kutatásának eredményei 538 A "nif" gén felfedezése és átviteli kísérletei 540 Nitrátok és ammóniumvegyületek asszimilálása 541 Az aminosavak szintézise és anyagcseréje 541 Az aminosavak szintézise 541 Az aminocsoport bekerülésének kérdése 543 A transzaminálás és az amidok szerepe 545 Az aminosavak anyagcseréje 546 A nukleotidok és nukleinsavak anyagcseréje 548 A nukleotidok anyagcseréje 549 A nukleinsavak anyagcseréje 550 A nukleinsavak szintézise és lebontódása 551 Nukleinsavak működése növényi sejtorganellumokban 552 A növények fehérje-anyagcseréje 552 A fehérjeszintézis általánosnak tartott mechanizmusa 553 A fehérjék bioszintézisének részfolyamatai 553 A sejtorganellumok fehérjeszintézise 555 A kloroplasztidok fehérjeképzése 555 A mitokondriumok és a proteoplasztiszok fehérjeképzése 556 A fehérjék lebontódása és a fehérje-turnover a növényi testben 557 Egyéb nitrogéntartalmú nagymolekulák anyagcseréje 558 A klorofillok és a hemvegyületek 558 Az alkaloidok anyagcseréje 559 A fehérjeképzés és az életfolyamatok szabályozása 561 A laktóz-operon rendszer vagy lac-operon ismertetése 561 Az életfolyamatok szabályozásának áttekintése 563 Fehérje- és enzimképzést gátló antibiotikumok 567 A növények vízforgalma 567 A víz biológiai funkciói 567 A víz sajátságai 568 A víz mozgásának alaptörvényei 569 A vízpotenciálok 570 A vízgőznyomás jelentősége 570 Vízgőznyomások gázközegben 571 Oldott anyagok hatása a vízgőznyomásra 572 Az ozmotikus potenciál 573 A mátrixpotenciál 576 A termoozmózis problémája 577 Az eredő vízpotenciál 577 A levegő vízpotenciálja 578 A sejt vízviszonyai általában 578 A szöveti feszültség 581 A negatív fali nyomás 582 Plazmolízis 583 Ozmoreguláció 584 A magasabbrendű növények vízforgalmának szakaszai 585 A gyökér mint vízfelvevő szerv 586 A gyökér vízfelvételére ható külső tényezők 588 A talaj vízgazdálkodása 588 A talajhőmérséklet hatása a vízfelvételre 590 A talaj szellőzésének hatása a gyökérzetre 591 A vízszállító pályák ellenállása 591 A farész mint vízszállító 594 Vízszállítás a sejtfalban és a plazmában 596 Az endodermisz szerepe a vízforgalomban 596 A transzspiráció 598 A transzspiráció és az evaporáció fogalma 598 A transpiráció élettani jelentősége 598 A transzspiráció típusai 599 A transzspiráció fizikai problémái 600 A légrések fizkai problémái 602 A sztómamozgások csoportosítása 603 Az aktív sztómamozgások típusai és ökofiziológiai jelentőségük 604 A szén-dioxid szerepe az aktív sztómamozgásokban 605 A passzív vízszálllítás 606 A kohéziós elmélet 606 Negatív nyomás a vízszállító elemekben 607 A víz kohéziója 608 A vízoszlop megszakadása a szállítóelemekben 609 A gyökérnyomás és funkciói 611 A guttáció 611 A könnyezés 612 A gyökérnyomás magyarázata 613 Az oldott anyagok mozgása a növényi testben 614 Rövid-, közép- és hosszútávú szállítás 614 A sejt és a sejtrészek anyagfelvétele 615 Passzív és aktív felvétel 615 A passzív szállítás mechanizmusa 616 Aktív felvétel 620 Az elektronszállító hártyák aktív felvétele 620 Az elektront nem szállító hártyák aktív felvétele 622 Sejtbe jutás a felvett anyag kémiai megváltozása közben 623 A sejt anyagfelvételének bonyodalmai 624 A háncsrész szállító munkája 625 Az asszimilátumok szállításának irányai a hácsrészben 625 Az asszimilátumszállító pályák szerkezete 626 A rostacső szállította anyagok 629 A rostacsövekben folyó szállítás mechanizmusa 630 A növekedés és a fejlődés élettana 631 A növekedésről és a fejlődésről általában 631 A növekedés és a fejlődés fogalma 631 Az egyedfejlődés és törzsfejlődés viszonya 633 A növekedés lefolyása, mérése és tényezői 633 Kettős növekedési görbe 635 A hajtásos növények növekedése 636 A növekedés sebessége és nagyperiódusa 638 A növekedés mérésének egyéb módjai 639 A növekedés-szakasz specifikus jellege 641 A növényi test növekedésének főbb típusai 643 Az egyedi fejlődés szakaszossága, a növekedés és a differenciálódás viszonya 645 Szakaszosság az egyedi fejlődésben 645 A növekedés és a differenciálódás viszonya 646 A növekedést és a fejlődést szabályozó növényi hormonok és egyéb anyagok 648 Az auxinok 649 Az auxinok megismerése 649 Az auxinok kémiai csoportosítása 651 Az auxin (IES) anyagcseréje és szállítása 652 Az auxin élettani hatásai 656 A gibberellinek 658 A gibberellinek megismerése 658 A gibberellinek hatásmechanizmusa 659 A gibberellinsav génaktiváló szerepe 660 A citokininek 664 Az etilén hatása 666 Az abszcizinsav vagy dormin 667 Vitamintermészetű anyagok és egyéb serkentő anyagok 668 Vitamintermészetű anyagok 668 Egyéb serkentő anyagok 669 Serkentés és gátlás a szabályozásban 669 Gyakorlatilag is fontos szintetikus szabályozó anyagok 671 Szintetikus szabályozó anyagok és hatásaik 671 Gyomtalanító anyagok vagy herbicidek 672 A fejlődés alapjelenségei 674 Differenciálódás és dedifferenciálódás 674 A differenciálódás 674 A dedifferenciálódás 679 A polaritás vagy sarkosság 679 A polaritás megnyilvánulási formái 679 A polaritás indukálása és oka1 680 A korreláció 683 Az apikális vagy csúcsi dominancia 684 Az abszcisszió vagy leválasztás 686 A hajtásrendszer szövet- és gyökérképző szerepe 687 A korreláció egyéb formái 689 A regeneráció 690 A regeneráció fogalma és ismertebb jelenségei 690 A növényi szerv- és szövettenyésztés története 692 A növényi szövettenyésztés feltételei 693 A növényi szerv- és szövettenyésztés eredményei 694 A növényi sejttenyészetek eredményei 694 A sejt és szövettenyésztés jelentősége 696 A regeneráció egyéb sejttani vonatkozásai 698 A topofízis 700 A fejlődési folyamat főbb szakaszainak áttekintése 701 A növények életciklusa és élettartama 701 Az öregedés és az életkor ciklikusságának elmélete 702 Az öregedés 702 Az életkor ciklikusságának elmélete 703 A növényi nyugalom élettana 704 A nyugalmi állapot fogalma és formái 704 A hajtások nyugalmi jelenségei 705 A lombhullás 705 A rügyek nyugvó és szunnyadó állapota 706 A magvak nyugalmi jelenségei 709 A magnyugalom típusai 710 A csírázás 711 A csírázás főbb formái és feltételei 711 A tápanyagok mozgósítása a csírázás számára 713 A csírázási energia és csírázási százalék, a csírázóképesség időtartama 714 A vegetatív fejlődés és a környezeti tényezők szerepe 715 A vegetatív fejlődés fogalma 715 A fény szerepe a növekedésben és vegetatív fejlődésben 716 Az etiolálás vagy nyurgulás 716 A fitokróm fotomorfogenetikus szerepe 720 A hőmérséklet szerepe a vegetatív fejlődésben 722 A nedvesség és a kémiai környezet szerepe a fejlődésben 724 Az ionizációs környezet élettani szerepe 725 A növények egymásra gyakorolt hatása 726 A virágzás és termésképzés mint a fejlődés reproduktív fázisai 729 A vernalizáció vagy jarovizáció stádiuma 730 A fotoperiodikus stádium vagy fotoperiodizmus 732 A fotoperiodikus inger felfogásának helye 735 A fotoperiodizmus időproblémái 737 A fotoperiodikus érzékenység belső ritmusa 738 A növények belső napszakos vagy cirkadián ritmusa 739 A fotoperiodizmus hormonális mechanizmusa 740 A fejlődés egyéb stádiumai és fázisai 743 A megporzási és megtermékenyítési fázis élettana 744 Az embrió mag- és termésképzés fázisainak élettana 745 A növények mozgásai 748 A növényi mozgásokról általában 748 A tropizmusok 750 A fototropizmus típusai 750 Ingerélettani alapfogalmak a fototropizmussal kapcsolatban 752 Az első görbület mechanizmusa 753 A geotropizmus típusai 754 A geotropizmus tanulmányozása klinosztát és centrifuga segítségével 755 A geotropizmus mechanizmusa 756 Kemotropizmus 758 Egyéb tropizmusok 759 Nasztiás mozgások 759 A nasztia fogalma 759 Termonasztia 759 Fotonasztia 760 Szeizmonasztia 760 A kacsok tigmonasztiája és tigmotropizmusa 762 Kemonasztia 763 Autonóm mozgások 763 Higroszkópos mozgások 765 Kohéziós mozgások 766 Explóziós lövő mozgások 767 Mutató 769