TARTALOM
A nyelvfejlődés és a kommunikáció szempontja a nyelvművelésben 9
A nyelvművelés célja és módszere 9
A kommunikáció szempontja a nyelvművelésben 10
A nyelvművelés és a nyelvtudomány 12
Nyelvi változás és fejlődés 15
A nyelvi változások nyelvhelyességi megítélése 17
A nyelv fejlődésének tényezői 21
A fejlődés dialektikus ellentétei 25
Nyelvünk újabb belső fejleményei 27
Nyelvművelés és anyanyelvi oktatás 29
Nyelvművelés és emberművelés 31
Nyelvünk belső fejleményei és a nyelvhelyesség 35
A nyelv fejlődésének és gazdagodásának forrásai 35
A nyelvhelyességi viták forrása: régi és új harca 37
A nyelvszokás 40
A nyelvhelyesség feltételei 42
A nyelv "szelleme" 43
Nyelvművelés és stilisztika 44
Nyelvfejlődés és nyelvi norma 48
A nyelvhelyesség szempontjai 49
Ítélkezés vagy mérlegelés? 52
Anyagunk felosztása és csoportosítása 54
Régebbi eredetű változások 56
Hangállomány 56
Magánhangzók megrövidülése (í, ú, ű, - i, u, ü) 56
Mássalhangzók megrövidülése 59
Emfatikus hangzónyúlás 60
Hibás magánhangzónyújtás 61
Hibás mássalhangzónyújtás 62
Illeszkedés vegyes hangú szavakban (férfinak, honvédek, húsvétra) 62
A zárt ë kérdése 64
Betűejtés 66
Szó- és alaktan 69
Alakváltozatok 69
Szóképzés 73
Mondattan 77
Az állítmány (A szabad melléknév igei használata; a muszáj használata) 78
Az ikes igék ragozása 79
Szenvedő igék 90
A szenvedő ige névszói származékai 92
Állapothatározó igeszerkezet (-va, -ve + létige) 93
A befejezett melléknévi igenév állítmányi használata (a pohár törött; a helyzet adott) 101
A hivatalos nyelv és a személytelenség; terpeszkedő kifejezések 103
A jövő idő alaki eszközei (elmegy - el fog menni) 104
A feltételes jelen ragozásának kérdései (volna-lenne; kapnék-kapnák; adnók, kérnők-adnánk, kérnénk) 106
-va, -ve - -ván, -vén 110
-ban, -ben - -ba, -be 111
sem - se 111
Az -n módrag elhagyása 112
Határozóragos alakpárok 112
Újabb jelenségek 114
Szókincs, alaktan 114
Szürkülés, szegényedés, "mindenes" divatszók 115
Túlzó szóhasználat (irtó jó, rém kedves, őrült nagy) 116
Szólások, közhelyek 117
Az ifjúsági nyelv 118
A szóalkotás módjai; szóképzés (főnevek: műszerezettség, rendezvény, ráfordítás; melléknevek: tanácsi, problémás, termelékeny; igék: pontosít, üzemel, meghibásodik, sztárol) 125
Rövidülés és képzés (mozi, cuki, dagi; pulcsi, repcsi; kuksi, jogsi) 134
Fosztóképzős melléknevek (őszintétlen, ébertelen) 135
Szórövidítések és mozaikszók 138
Jelentéssűrítő összetételek (népbolt, munkaegység, békeharc) 149
Az ön- előtagú összetételek (önképzés; önkiszolgáló, önkiválasztó) 151
Jelöletlen határozós összetételek és főbb típusaik (nedvdús, csapadékszegény; szilánkbiztos; elvhű; góléhes, versenyképes, iskolaköteles; diadalittas, vámmentes; örömteli, erőteljes, gondterhes) 155
Elvonással keletkezett összetett igék (képvisel, pártfogol, gépír, műélvez) 166
Igekötők 169
A hivatalos és a mozgalmi-közéleti nyelv alakulása 183
A szavak jelentésbővülése (kocsi, csúcs; minőségi; múlik, tárol) 188
Kötőhangzó a többesjel előtt (szomorúak, keserűek; láthatóak, önzőek) 191
Birtokragos szók -i képzős alakjai (elseju-elsejei, negyedidi-negyedikei; Mártírok úti - Mártírok útjai; Hősök téri - Hősök terei; nyíregyházi - nyíregyházai) 192
Mondattan 194
Sorszámnév - tőszámnév (április 4. (négy - negyedike); március 15. (tizenöt - tizenötödike); nyolc kerület - nyolcadik kerület) 194
A birtokos jelző -nak, -nek ragjának használata 197
Ragok - névutók (céljából, kapcsolatban, terén; felé) 199
Elöljáró névutók (dacára a tilalomnak, túl a folyón, ellentétben a rendelkezéssel) 201
A feltételes mód modoros használata (azzal kezdeném) 204
A suksük-nyelv 204
Összegezés 214
Irodalom 216
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet