Nyelvfejlődés - Nyelvhelyesség

TARTALOM A nyelvfejlődés és a kommunikáció szempontja a nyelvművelésben 9 A nyelvművelés célja és módszere 9 A kommunikáció szempontja a nyelvművelésben 10 A nyelvművelés és a nyelvtudomány 12 Nyelvi változás és fejlődés 15 A nyelvi változások nyelvhelyességi megítélése 17 A nyelv fejlődésének tényezői 21 A fejlődés dialektikus ellentétei 25 Nyelvünk újabb belső fejleményei 27 Nyelvművelés és anyanyelvi oktatás 29 Nyelvművelés és emberművelés 31 Nyelvünk belső fejleményei és a nyelvhelyesség 35 A nyelv fejlődésének és gazdagodásának forrásai 35 A nyelvhelyességi viták forrása: régi és új harca 37 A nyelvszokás 40 A nyelvhelyesség feltételei 42 A nyelv "szelleme" 43 Nyelvművelés és stilisztika 44 Nyelvfejlődés és nyelvi norma 48 A nyelvhelyesség szempontjai 49 Ítélkezés vagy mérlegelés? 52 Anyagunk felosztása és csoportosítása 54 Régebbi eredetű változások 56 Hangállomány 56 Magánhangzók megrövidülése (í, ú, ű, - i, u, ü) 56 Mássalhangzók megrövidülése 59 Emfatikus hangzónyúlás 60 Hibás magánhangzónyújtás 61 Hibás mássalhangzónyújtás 62 Illeszkedés vegyes hangú szavakban (férfinak, honvédek, húsvétra) 62 A zárt ë kérdése 64 Betűejtés 66 Szó- és alaktan 69 Alakváltozatok 69 Szóképzés 73 Mondattan 77 Az állítmány (A szabad melléknév igei használata; a muszáj használata) 78 Az ikes igék ragozása 79 Szenvedő igék 90 A szenvedő ige névszói származékai 92 Állapothatározó igeszerkezet (-va, -ve + létige) 93 A befejezett melléknévi igenév állítmányi használata (a pohár törött; a helyzet adott) 101 A hivatalos nyelv és a személytelenség; terpeszkedő kifejezések 103 A jövő idő alaki eszközei (elmegy - el fog menni) 104 A feltételes jelen ragozásának kérdései (volna-lenne; kapnék-kapnák; adnók, kérnők-adnánk, kérnénk) 106 -va, -ve - -ván, -vén 110 -ban, -ben - -ba, -be 111 sem - se 111 Az -n módrag elhagyása 112 Határozóragos alakpárok 112 Újabb jelenségek 114 Szókincs, alaktan 114 Szürkülés, szegényedés, "mindenes" divatszók 115 Túlzó szóhasználat (irtó jó, rém kedves, őrült nagy) 116 Szólások, közhelyek 117 Az ifjúsági nyelv 118 A szóalkotás módjai; szóképzés (főnevek: műszerezettség, rendezvény, ráfordítás; melléknevek: tanácsi, problémás, termelékeny; igék: pontosít, üzemel, meghibásodik, sztárol) 125 Rövidülés és képzés (mozi, cuki, dagi; pulcsi, repcsi; kuksi, jogsi) 134 Fosztóképzős melléknevek (őszintétlen, ébertelen) 135 Szórövidítések és mozaikszók 138 Jelentéssűrítő összetételek (népbolt, munkaegység, békeharc) 149 Az ön- előtagú összetételek (önképzés; önkiszolgáló, önkiválasztó) 151 Jelöletlen határozós összetételek és főbb típusaik (nedvdús, csapadékszegény; szilánkbiztos; elvhű; góléhes, versenyképes, iskolaköteles; diadalittas, vámmentes; örömteli, erőteljes, gondterhes) 155 Elvonással keletkezett összetett igék (képvisel, pártfogol, gépír, műélvez) 166 Igekötők 169 A hivatalos és a mozgalmi-közéleti nyelv alakulása 183 A szavak jelentésbővülése (kocsi, csúcs; minőségi; múlik, tárol) 188 Kötőhangzó a többesjel előtt (szomorúak, keserűek; láthatóak, önzőek) 191 Birtokragos szók -i képzős alakjai (elseju-elsejei, negyedidi-negyedikei; Mártírok úti - Mártírok útjai; Hősök téri - Hősök terei; nyíregyházi - nyíregyházai) 192 Mondattan 194 Sorszámnév - tőszámnév (április 4. (négy - negyedike); március 15. (tizenöt - tizenötödike); nyolc kerület - nyolcadik kerület) 194 A birtokos jelző -nak, -nek ragjának használata 197 Ragok - névutók (céljából, kapcsolatban, terén; felé) 199 Elöljáró névutók (dacára a tilalomnak, túl a folyón, ellentétben a rendelkezéssel) 201 A feltételes mód modoros használata (azzal kezdeném) 204 A suksük-nyelv 204 Összegezés 214 Irodalom 216