Nyersanyagok és energiahordozók a világgazdaságban

TARTALOM Bevezetés 5 A gazdasági növekedés és a nyersanyagbázis általános összefüggései 11 A hazai nyersanyagbázis jelentősége a gazdasági növekedésben 11 Nézetek a nyersanyagforrások kimerülésének növekedéskorlátozó szerepéről 14 A nyersanyagkészlet fogalmának értelmezési problémái 22 A "fokozódó nyersanyagszűkösség doktrinája" az empirikus tények tükrében 42 A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők 58 A műszaki fejlődés hatása 58 Az üzemméretek növekedéséből származó megtakarítások 60 Helyettesítés 60 Külkereskedelem 63 Újrafelhasználás 64 Az "árrobbanás" és "kimerülés" 70 A tőkés nemzetközi kitermelőipar és a nyersanyagpiacok szerkezeti változásai 78 A tőkés nemzetközi nyersanyag- és energiaellátás "klasszikus rendjének" felbomlása a hetvenes években: néhány összefoglaló megállapítás 78 Erőviszony-módosulások a nemzetközi kitermelőipar fő szereplői között 81 Változások a külföldi kitermelőipari beruházások területén 85 Japán rendszerszemléletű beruházási stratégiája 100 A külföldi beruházások finanszírozása 104 A nyersanyagtermelő kapacitások hosszú távú bővítésének finanszírozási problémái 109 A piaci struktúra változásai: a globális nyersanyagoligolóliumok fokozatos "eróziója", kompetitívebb piaci struktúrák kialakulása 115 A nyersanyag-kereskedelem formáinak változásai 122 A nemzetközi vállalatokon belüli nyersanyagforgalom 123 Hossző lejáratú szállítási szerződések növekvő jelentősége 127 A szabadpiacok csökkentő jelentősége 132 A nemzetközi vállalati és kormányzati termelői kartellek szerepe a nemzetközi nyersanyagpiaci folyamatokban 133 A nemzetközi vállalati kartellek ár- és piacszabályozó szerepe 134 Törekvések kormányzati termelői kartellek létesítésére a harmadik világban 135 A sikeres kormányzati kartell ideális feltételrendszere 141 A nemzetközi áruegyezmények piacszabályozó szerepe 153 Exportbevétel-stabilizáció mechanizmusok 159 A nyersanyagpiacok szabályozása és az új nemzetközi gazdasági rend 167 A nyersanyagok mint a nemzetközi kapcsolatok "problematikus" tényezői 167 Az UNCTAD integrált nyersanyagprogramja, mint az új nemzetközi gazdasági rend egyik fő eleme 178 Néhány következtetés 189 Nyersanyag- és energiapolitika a fejlett tőkés országokban 192 A nyersanyag- és energiapolitika fő vonásai az 1973-1974. évi válság előtt 192 A nyersanyag- és energiapolitika általános céljai és következményei 192 A nyersanyag- és energiagazdálkodásra ható legfontosabb tényezők 195 A hazai kitermelőipar fejlődésének problémái 195 A nyersanyag- és energiafüggőség mértéke és jellege 200 A nyersanyag- és energiaintenzitás alakulása 211 A nyersanyag- és energiagazdálkodás institucionális és szabályozási rendszere 215 Nyersanyag- és energiapolitika az 1973-1974. évi válság után 223 A nyersanyag- és energiapolitika cél- és eszközrendszerében az árrobbanás és az energiaválság hatására bekövetkezett változások: összefoglaló megállapítások 223 Az energiapolitikai rendszer kereteinek kitágulása, a nyersanyag- és energiapolitika fokozódó intézményesedése, a kormányzati politika szabályozó szerepének erősödése 225 A kereslet növekedésének mérséklésére irányuló törekvések és korlátok 234 A nyersanyag- és energiaigényesség csökkentése struktúra-politikai eszközökkel 256 A hazai ásványvagyon átértékelődése 259 A szén szerepének átértékelése 266 A nyersanyag- és energiaimport korábbinál nagyobb fokú viszonylati diverzifikálása, a politikailag megbízható ellátási források felé való orientálódás 274 Az energiamérleg kiegyenlítettebb, diverzifikáltabb termékszerkezet irányában való módosítása 276 Változások a külföldi kitermelőipari beruházások terén 280 Törekvés a fogyasztóországok nemzetközi összefogására és annak intézményesítésére 286 A gazdasági és stratégiai célú készletezési politika szerepének fokozódása 292 Nyersanyag- és energiapolitika Kelet-Európában 297 A nyersanyag- és energiapolitika fő vonásai 1973-1974 előtt 297 A hiány okai a keresleti oldalon 299 A hiányok okai a kínálati oldalon 307 A nyersanyag- és energiapolitika a KGST-országokban 1973-1974 után 314 A hazai nyersanyag- és energiakészletek fokozottabb hasznosítása 314 Az energiamérleg szerkezeti változása 321 Keresletszabályozás: célok és váratlan fejlemények 323 A fejlett tőkés országok és az európai KGST-országok energiatakarékossági teljesítményének összehasonlítása 334 A KGST-n belüli nyersanyag- és energia-együttműködés 337 A KGST-ből való beszerzés távlati lehetőségei és feltételei 343 A KGST-országok nyersanyag- és energia-együttműködése a fejlődő országokkal 352