Olvasás, megértés

ELŐSZÓ Műszaki gondolkodású ember számára teljesen nyilvánvaló megállapítás az, hogy csak biztos anyagismeretre lehet hatékony technológiát építeni. Az elmúlt évtized társadalmunk tevékenységének előterébe állította a gazdasági feladatok mellett a szocialista nevelő-meggyőző munkát, ami elsősorban azt jelenti, hogy a felnőttek műveltségét korszerűvé kell tenni, szocialista tudatukat és magatartásukat alakítani, önálló intellektális értékelő-ítéletalkotó képességeiket és készségeiket fejleszteni kell. Sokunkban, akik a társadalmi nevelésnek ezen a területén tevékenykedünk, nagyon is elevenen fogalmazódik meg a kérdés, hogy az évente több mint félmillió felnőtt politikai-ideológiai nevelését végző pártoktatók, propagandisták, a dolgozók szakműveltségének megalapozásán és fejlesztésén munkálkodó mérnökök és technikusok, a dolgozók iskoláiban tanító pedagógusok, az évi átlagban kb. 225 ezer "tevékenységegységet" (előadást, tanfolyami órát, szakköri gyakorlatot, országjáró kirándulást stb.) teljesítő ismeretterjesztő előadók és a fő- vagy mellékfoglalkozásban közművelődési tevékenységet végző népművelők és könyvtárosok (akiknek a száma már több mint 45 ezer) vajon birtokában vannak-e a felnőttek neveléséhez nélkülözhetetlen "anyagismeretnek". Vajon olyan nyilvánvaló-e bennük a felismerés, hogy enélkül tevékenységük hatékonyságának a növelése elképzelhetetlen? Vissza TARTALOM Előszó 5 Az olvasási, kultúraelsajátítási folyamat sokrétűsége és társadalmi jelentősége 12 Az olvasási képtelenség mint a kultúra demokratizálásának fontos minőségi feltétele 13 Az irodalmi folyamat mint szociális funkció 20 A szépirodalmi olvasásnak mint kultúraelsajátításnak kommunikációs, nyelvi-szemantikai és esztétikai (irodalomtörténeti) vonatkozásai 28 A szépirodalmi olvasási folyamat pszichikus és művelődési (önművelési, személyiségformáló) vonatkozásai 39 Vizsgálat a felnőttek szépirodalmi recepciós képessége-szintjének és típusainak megismerésére 55 Vizsgálati célunk 55 A vizsgálat folyamata 62 A vizsgálat néhány elméleti alapkérdése 62 A három regény kiválasztásának indokai 68 Az anyaggyűjtés, feldolgozás módszerei 71 A felnőttek szépirodalmi recepciós képességének szintje és típusai az ezerkilencszázhatvanas évek végén 90 A recepció különböző szintjét és típusait kialakító tényezők 90 A szépirodalmi művek recepciójának szintje felnőtteknél 101 A szépirodalmi művek olvasásának, recepciójának jellegzetes típusai 117 1. típus: Az alapvető problémák meg nem értése 118 2. típus: A szimplifikáló recepció 120 3. típus: Az egyes részmondanivalót képviselő alakok nézőpontjával azonosuló olvasó 133 4. típus: Alacsony szintű, szubjektív hiányérzetek kielégítését igénylő olvasó 139 5. típus: Az ellenáló, merev személyiségnek az irodalmi hatást kizáró, visszautasító recepciója 143 6. típus: A történést jelenségszinten felfogó recepció 147 7. típus: Önkiépítési aspektusból értékelő recepció 149 8. típus: A presztizs aspektusú recepció 152 9. típus: A tartalmilg vizsonylag helyesen elemző és értékelő olvasó 156 10. típus: A tartalom és forma dialektikus egységében elemző és értékelő olvasói magatartás 164 Felnőttek recepciós képessége szintjét meghatározó és befolyásoló tényezők 171 Az egyes recepciós szinteken levő felnőttek fő sajátosságai 172 Az iskolai végzettség és a szépirodalmi recepciós képesség 178 Az életkor recepciós képességet befolyásoló szerepe 206 Olvasói gyakorlottság és recepciós képesség 212 A nemek szerinti megoszlás hatása a szépirodalmi recepcióra 221 A recepciót befolyásoló egyes tényezők hatóereje 229 A szépirodalmi mű struktúrája, specifikus vonásai és az adekvát recepció 235 Kísérlet a felnőttek irodalmi elemző-, értékelőképessége és jártassága fejlesztésére 252 A kísérlet célja és folyamata 253 A kísérlet eredményei a felnőttek recepciós képességének fejleszthetőségéről 261 A recepcióvizsgálatok művelődési jelentősége és saját vizsgálatunk művelődéspolitikai konzekvenciái 278 Mellékletek 295