Önéletrajz

Herbert George Wells (Anglia, Bromley, 1866. szeptember 21. - London, 1946. augusztus 13.) angol író, aki főleg a science fiction műfajban írt műveiről ismert (például Világok harca, A láthatatlan ember, Dr. Moreau szigete). A világirodalom egyik legtermékenyebb írója, aki szinte minden létező műfajban alkotott. Nyíltan védelmezte a (nyugati típusú) szocialista nézeteket, sok műve tartalmaz politikai, vagy szociális jellegű utalásokat. Késői művei egyre politikusabbak és didaktikusabbak lettek, ma már jobbára csak korai science fiction regényeit olvassák széles körben. Hugo Gernsbackkel és Jules Verne-nel együtt ,,a science fiction atyjának" tartják. ---- Részlet a könyvből: Bevezetésképpen Előjáték Szellemi szabadságra volna szükségem. Nyugalmat szeretnék, hogy dolgozhassam. Közvetlen körülményeim zaklatnak. Gondolkodásomat, munkámat állandó apró bajok és zavarok hátráltatják és nem is látok reménységet a szabadulásra; reményt komoly és hasznothajtó munkás korszakra elgyengülésem és halálom előtt. Ernyedt korszakban élek most, olyanban, amelyet a kimerültségből keletkező elbátortalanodás tesz nehezebbé. Éber agyamban a holnap apró-cseprő tennivalói keringenek és nagyon nehéznek látom a vállalkozást, hogy összeszedjem erőimet és szembenézzek a kérdéssel: mi teszi lehetetlenné, hogy igazában felhasználhassam magam ? Minden más munkának még a színlelését is félreteszem most, amikor megkísérlem, hogy ezzel a helyzettel leszámoljak. Jelentést írok róla - magamnak. Tisztázni akarom elégedetlenségeimet, mert úgy érzem: abban a pillanatban, amint megvilágosodnak előttem, vagy egyszerűen megszűnnek vagy elviselhetővé válnak. Azt hiszem, semmi kivételes nincs helyzetemben, ha összehasonlítom a többi szellemi munkáséval. Az apró dolgokba való belegabalyodás mindnyájunk közös sorsa. Azt hiszem, ezt a szabadulási vágyat mindenféle bajoktól, napi szükségletektől, felelősségektől és csábító szórakozásoktól egyre több olyan ember osztja, aki előtt kiemelkedő specializált munka áll és aki úgy érzi, hogy közvetlen körülményei és a mindennapi élet felemészti rugékonyságát, munkaerejét, felemészti a teremtő embert. Mindez annak a magasabbrendű érdeklődésnek és specializációnak az eredménye, amely a mult század folyamán vált gyakorivá. A zavartalan szabad idő a legkivételesebb emberek osztályrésze és a múltban kevesen is vágytak rá. Ismertető/ízelítő: "Belelapozás".