Önkormányzat és helyi egyházak

Az egyházak szerepe a telelpülések életében. A kötet szerzői előszavából: Egy valóban demokratikus társadalomban és politikai rendszerben ?a legfőbb érték az ember?. Ez azonban nem csak a puszta lét védelmének kötelezettségét rója az államra, hanem az emberi személyiség valamennyi szegmensét át kell, hogy fogja. Különösen áll ez az egész embert átformáló, és valami Túlnanlévőhöz kapcsoló világnézettel, a vallással. Ezért szükséges az, hogy a társadalom lehetővé tegye és támogassa nem csak ennek szorosan vett hitéleti megnyilvánulását, hanem a vallásos hitből fakadó szeretet cselekedeteit, vagyis mindazt a társadalom számára is hasznos tevékenységet, amelyet a vallásos buzgalom kíván tenni embertársaiért. Míg azonban Magyarországon állami szinten rendezett, vagy rendezés alatt áll az egyházakkal való viszony, addig súlyos hiányosság, hogy helyi szinten, az önkormányzatok esetében ez az igen fontos terület a legtöbb esetben csekély, illetve rosszabb esetben semmiféle figyelmet nem kap, hosszú távon rendezett, áttekinthető, és minden partner számára megnyugtató helyzetről nem beszélhetünk. Ezen az állapoton kíséreltünk meg változtatni egy gyökeresen új, átfogó rendszer kidolgozásával és megvalósításával Budapest XIV. és XV. kerületében, a két önkormányzat egyházi felelőseiként. Törekvéseink immár több mint egy éve folynak, és az ez idő alatt felhalmozódott tapasztalatokat, eredményeket kívánjuk közkinccsé tenni azzal a szándékkal, hogy így könnyebbé tegyük az előrelépést ezirányban más kerületek, települések számára. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a következőkben ismertetésre kerülő módszer alapvetően a nagyobb ? több tízezer lakost számláló ? települések esetében bizonyul igazán hasznosnak, ahol minden történelmi felekezet jelen van, felekezetenként akár több egyházközséggel is. Kisebb helyiségekben ugyanis a település szerényebb méretei, az emberi kapcsolatok közvetlensége miatt sok egyébhez hasonlóan az ilyen jellegű nehézségeket is természetes módon megoldódnak, a beavatkozás tehát ? a szubszidiaritás elvének alapján ? nem indokolt. A népesebb városok, kerületek esetében azonban elengedhetetlenül fontosnak tekintjük a viszonyok normalizálását ezen a téren. Ajánljuk könyvünket mindazoknak, akik valamilyen módon ? elsősorban tisztségviselőként önkormányzati oldalról, lelkipásztorként, hívőként egyházi oldalról ? érintettek az önkormányzat és a helyi egyházak kapcsolatában. Különösen szeretnénk ráirányítani a témára politikusok, teológusok, teológushallgatók figyelmét, de hasznosnak bizonyulhatnak az olvasottak minden érdeklődő számára. Könyvünk két nagy részre oszlik. Az első részben ide vonatkozó szükséges alapismereteket közlünk az egyházak és az önkormányzati rendszer működéséről, hiszen ezekkel elengedhetetlen tisztában lennie mindenkinek, aki ezen a területen tevékenykedik. A második rész fejti ki részletesen azt az új módszert, melyet az önkormányzati munka során az egyházak vonatkozásában ajánlunk. Ennek során mintegy kézikönyv-szerűen bocsátjuk közre javaslatainkat, gyakorlati tanácsokkal segítve a megvalósítást. Az ezt követő melléklet hasznos adatokat, illusztrációt, valamint segédanyagokat mutat be. A könyv tartalomjegyzéke: I. RÉSZ ? ELMÉLETI ALAPVETÉS 1.1. Az egyházak 1.1.1. Alapvető ismeretek az egyházakról 1.1.1.1. Terminológiai kérdések 1.1.1.2. A hit, a vallás és az ?egyház? fogalma 1.1.1.3. Az egyházak és a civil szervezetek összehasonlítása 1.1.2. A magyarországi történelmi egyházak felépítése, működése 1.1.2.1. Magyar Katolikus Egyház 1.1.2.2. A Magyarországi Református Egyház 1.1.2.3. Az magyar evangélikus egyházjog szabályai 1.1.2.4. A magyar zsidóság 1.1.3. A Magyar Köztársaság és az egyházak 1.1.3.1. Egyház és állam kapcsolatának modelljei 1.1.3.2. Az egyházi jogi személyek keletkezése 1.1.3.3. Az egyházak nyilvántartásba vételének feltételei 1.1.3.4. Vallásgyakorlás 1.1.3.5. Törvényes működés 1.1.3.6. Száz alapító 1.1.3.7. Alapszabály 1.1.3.8. Az ügyintéző és képviseleti szervek megválasztása 1.1.3.9. Egyéb egyházi jogi személyek 1.1.3.10. Az egyházi jogi személyek megszűnése 1.1.3.11. Az egyházi jogi személyek működése 1.1.3.12. Számviteli szabályok 1.1.3.13. A társasági adó szabályai 1.1.3.14. Speciális áfa- és vámszabályok 1.1.3.15. Az egyházi személyekre vonatkozó személyi jövedelemadó- és társadalombiztosítási szabályok 1.1.4. Az egyházak működésének gazdasági alapjai 1.1.4.1. Az egyházfinanszírozás különböző megoldásai 1.1.4.2. Az egyházak támogatása Magyarországon 1.2. Az önkormányzati rendszer működése 1.2.1. Általános alapelvek 1.2.2. A települési önkormányzat 1.2.3. Az önkormányzat tisztségviselői 1.2.4. A magyar önkormányzati struktúra 1.2.5. Az önkormányzatok gazdálkodása 1.2.6. A települési önkormányzat központi, valamint fővárosi illetve megyei szervekkel való viszonya II. RÉSZ ? AZ ÚJ KAPCSOLATFORMA AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HELYI EGYHÁZAK KÖZÖTT 2.1. Miért van szükség új kapcsolatformára? 2.1.1. A jelen helyzet fogyatékosságai 2.1.2. Az együttműködés alapelvei 2.1.3. Várható eredmények 2.2. Gondolatok a gyakorlati megvalósításhoz 2.3. Első hivatalos lépések 2.3.1. Önkormányzati felelős státuszának létrehozása 2.3.2. A település egyházainak megismerése 2.3.3. Az információk közzététele 2.4. Az egyházi tanács 2.4.1. Az egyházi tanács célja, funkciója 2.4.2. Az egyházi tanács összetétele 2.4.3. Az egyházi tanács működésének szabályai 2.4.4. Az egyházi tanács és az önkormányzat viszonya, tevékenységük összehangolása 2.5. Az egyházak önkormányzati pénzügyi támogatása 2.5.1. A pénzügyi támogatás célja 2.5.2. A támogatás formája 2.5.3. A támogatás nagyságrendje 2.5.4. A célzott és általános (működési) támogatás fajtái 2.5.5. A támogatás módja MELLÉKLET I. Vallások számokban 1. A világ vallásai 2. Vallások Magyarországon 3. Vallások Budapesten 4. Vallások Budapest XIV. kerületében 5. Vallások Budapest XV. kerületében 6. Az egyházak költségvetési támogaztása 1991-2004