Öntételezés és értéktudat - Böhm Károly filozófiája

ELŐSZÓ Böhm Károly filozófiája fokozatosan kezd visszatérni a filozófiai köztudatba, de a jelentőségéről kialakított kép leginkább másodlagos információkra épül, ugyanis tartalmát és terjedelmét kevesen ismerik. Felmerül tehát a kérdés, szükséges és hasznos-e a másodlagos ismertséget, a ,,metaforáknak ezt a mozgékony hadseregét" tovább növelni, hiszen előbb-utóbb amúgy is szembe kell majd szállni vele. Talán nem túl merész gondolat, ha azt feltételezzük, hogy a másodlagos ismertség tengerén belül is eljött az ideje a tisztázásnak és a különbségtételnek Böhm beszélgetőtársai és távoli csodálói között. Közismert dolog, hogy a szövegeket időről időre meg kell szólítani, hogy megszólaljanak. A megszólítás igénye változó lehet, de a szövegbe zárt szellem ki van szolgáltatva a megszólítónak - mivel egyedül nem szólhat önmagáért tehát a gondjainkra van bízva. Böhm filozófiai hagyatéka jelenlegi állapotában különösen megsínyli ezt a kiszolgáltatottságot. Vállalnom kellett tehát a megszólítás feladatát. Jelen írás megpróbál átfogó képet nyújtani azokról a problémákról, amelyekkel Böhm filozófiájával kapcsolatos doktori disszertációm megírása során találkoztam. Célkitűzése szerint a magyar szellemi környezetben példaszerű alkotói feladatra vállalkozó filozófus szellemi-egzisztenciális elkötelezettségének a megszületését és az életmű alapproblémáinak megfogalmazására és kidolgozására gyakorolt hatását vizsgálja, korabeli és jelenkori párhuzamok kontextusában. TARTALOM ELŐSZÓ 7 BEVEZETÉS 9 1. A BÖHMI FILOZÓFIAI SZÖVEG IDEGENSÉGE 10 1.1. A "MÁSODLAGOS ISMERŐSSÉG" 10 1.2. AZ IDEGENSÉG NYELVI ASPEKTUSA 13 1.3. A PROBLÉMAFELVETÉS IDEGENSÉGE 16 1.4. A CÉLKITŰZÉS IDEGENSÉGE 17 1.5. AZ "ELSŐDLEGES ISMERŐSSÉG" REKONSTRUKCIÓJA 19 2. A FILOZÓFUS ÖNTÉTELEZÉSE 22 2.1. ELHIVATOTTSÁG-TUDAT 22 2.2. ÁTMENETI PERSPEKTÍVA-VÁLTÁS 30 3. ÖNKIFEJTÉS A FILOZÓFIA RENDSZERÉBEN 37 3.1. "AZ EMBER ÉS VILÁGA" KELETKEZÉSÉRŐL ÉS FELOSZTÁSÁRÓL 37 (1.) Dialektika vagy alapphilosophia 38 (2.) A szellem élete 40 (3.) Axiológia vagy értéktan 41 (4.) A logikai érték tana" 43 3.2. A KÉZIRATBAN MARADT FEJEZETEK KIADÁSA 44 (5.) "Az erkölcsi érték tana" 46 (6.) "Az esztétikai érték tana" 47 4. A KONCEPCIÓ ALAPPROBLÉMÁI 49 4.1. A MEGISMERÉS KRITIKAI TUDOMÁNYA 50 4.1.1 Az ismerettárgy képisége 51 4.1.2 Az ismeret tárgyi igazsága 58 4.1.3 Az ismeretek rendszer-jellege 63 4.2. AZ "ÖNTÉT" EXPLIKÁCIÓJA 70 4.2.1 A "öntét" mint általában vett tevékeny valóság 70 4.2.2 Az ember mint öntét 74 4.3. AZ EMBERI ALKOTÁSOK ÉRTELMEZÉSE 82 4.3.1. Az axiológia fogalma és rendszertani helye 83 4.3.2. Az érték-gondolat a kor szellemiségében 85 4.3.3. Az axiológiai gondolat előzményei 90 4.3.4. Az öntét önértékelése 92 4.3.5. Az értékosztályok 96 4.4. AZ ÉRTÉKDISZCIPLÍNÁK ISMERETELMÉLETE 102 4.4.1. A logikai formák és a jelentés értékfokozatai 104 4.4.2. Az erkölcsi értékelések ismeretelméleti feltételei 108 4.4.3. Az esztétikai ismeret érték-szempontjai 112 4.4.4. A böhmi axiológia helye és jellege 121 4.5. FILOZÓFIA ÉS TEOLÓGIA 127 4.5.1. Böhm kétféle viszonya a teológiához 128 4.5.2. Teológiai motívumok a böhmi filozófiában 132 4.5.3. A böhmi megoldás értelme 137 5. ÖNTÉTELEZÉS ÉS TÉTELEZETTSÉG 139 KÖNYVÉSZET 148 FÜGGELÉK 158 BÖHM KÁROLY ÉLETRAJZI ADATAI 158 BÖHM KÁROLY ÉLETMŰVÉNEK BIBLIOGRÁFIÁJA 162