Orbán Balázs nyomdokain

FÜLSZÖVEG Két erdélyi magyar író 1968 nyarán barangolni indult, egyik Csíkba és Udvarhelyre, másik a Barcaságra. Egymástól függetlenül keltek útra, de mégis közös volt a kalauzuk és az ihletőjük. Orbán Balázs szinte páratlan műve, A Székelyföld leírása, amelynek első kötete éppen száz esztendővel ezelőtt jelent meg. A nagy munkának méltán kijáró tiszteleten túl, izgalmasan érdekes riporteri vállalkozás: legalább részben bejárni azt az utat, amit Orbán Balázs egy évszázaddal ezelőtt megtett s a mai valóságot összemérni az akkorival. Mit munkált azóta ezeken a tájakon a történelem? Miként alakul ma a székelyek és csángó-magyarok élete? Egyik riportíró jobban ragaszkodik Orbán Balázs hajdani útirendjéhez, másik kevésbé. Egyik gyakrabban fordul a történelemhez, másik a ami tényeket idézi sűrűbben. De közös bennük a szeretet a bebarangolt tájak és népe iránt, ami száz esztendővel ezelőtt Orbán Balázs lépteit és tollát is vezette. Tiszteletük is közös a nagy előd iránt, akinek alakját a kötet harmadik írója tárgyilagos pontossággal, de érezhető, meleg rokonszenvvel villantja fel. Kötetünk elrendezésében Orbán Balázs művéhez igazodtunk. Annak első kötete Udvarhelyről, az anyaszékből indult ki, így a mai olvasó is, az életrajzi esszé után, Csík és Udvarhely tájait járja be és azután érkezik el a barcasági csángók közé. Vissza TARTALOM Mikó Imre: A szülőföld szerelmese 5 Fodor Sándor: Felfedező úton szülőföldemen 21 Beke György: Csángó krónika 119