Őrség-Vendvidék-Felső-Rába-völgy

A magyar geográfiai irodalomban alig akad olyan munka, amely az ország egyes tájairól általános földrajzi leírást adna. Jobbára megyeleírások születtek, de ezek szerkezete az ágazati elemzéseken nyugszik, s így nehezen áll össze az olvasóban egy-egy sajátos ,,táj" földrajzi képe. A Tájak-Települések-Polgárok sorozat célja egy alapvetően földrajzi szemléletű leírás készítése hazánk területéről, mely leírás természetes területi egységenként tekinti át az ország területét, e természetes egységekről lehetőleg komplex társadalom-földrajzi leírást-értékelést adva. A szerző által kialakított koncepció a markáns, közismert tájakat -mint a Hajdúság, a Hegyalja, a Fertő-mellék, a Bácska stb. - adja meg tájbeosztásként. Eme elképzelések jegyében fogant első munka az Őrség-Vendvidék-Felső-Rába-völgy földrajza. Az Őrség-Vendvidék-Felső-Rába-völgy nem egyveretű, egységes táj, sem természeti-földrajzi, sem történeti-etnikai-néprajzi szempontból. Együttes bemutatásukat két méltánylandó tény indokolja: az országhatár zugába szorult vidéket szinte egységbe préseli az azt három oldalról övező határ, másrészt a kistérség tradicionális kisvárosi központjának, Szentgotthárdnak a vonzása mindegyikre egyaránt kiterjed, és (laza) egységbe fogja a környék 33 községét. E mikrótáj mindössze 491 km2, tehát kisebb, mint Budapest közigazgatási területe (525 km2).