Orwell-olvasó - Esszék, tanulmányok, vitacikkek KN-0084

"Ha valami markánsan egyéni írásművet olvasunk - írja Orwell klasszikus Dickens-portréja végén -, gyakran az a benyomásunk támad, mintha a sorokon át egyszerre egy arcot pillantanánk meg, bár ez az arc nem feltétlenül azonos az író valóságos képével." Nos, miféle arc dereng fel előttünk könyveit olvasva? Leginkább talán egy szikár és kortalan - 25 és 45 év közötti - férfi, kissé félszeg mosolyú, aszimmetrikus arca, egy arc, amelynek átható tekintete mindegyre mást és mást sugall: hol félénkséget, csalódást, fájdalmat, rezignációt, hol kíváncsiságot, iróniát, elszántságot vagy keserű haragot - aszerint, hogy a keskeny bajusztól árnyékolt száj épp miről beszél- Mégis: markánsan egynemű arc ez - egyfajta szellemi, morális integritás tükre -, mely nyíltságával bizalmat ébreszt és biztatást sugároz felénk. Írásait felfedezve vagy újraolvasva bizonnyal sokaknak feldereng valami hasonló, sorok mögötti arcmás"